Közleményében utal arra, hogy jelenleg a termékdíjat csökkenti az, ha a visszagyűjtött hulladékot újrahasznosítják. A tervezet alapján most ez megszűnne, és ez azt jelenti, hogy az állam 100 milliárd forintot szedne be a gyártóktól, holott eddig a hulladékkezelés évi 45 milliárd forintba került.

Az új szabályozás megszüntetné a jelenlegi hulladékkezelőket és helyettük országos hálózattal Országos Hulladékkezelési Ügynökséget alakítanának ki, aminek költségét a termelőkkel fizettetnék meg.

A székértő úgy véli, hogy a keletkező hulladék mennyiségét, összetételét és költségeit "képtelenség" egy évre előre modellezni, ezért az új rendszer egyszerre lenne alulfinanszírozott és pazarló.

A jelenleg működő koordináló társaságok valódi piaci szereplők. "Több lábon állnak", ezért költségátcsoportosítással ki tudják védeni az ingadozásokat. Mányi István a közleményben hangsúlyozza, hogy "mivel a szaktárca felszámolja az ágazatban a piaci viszonyokat és az új szereplők csak az állami kifizetésekre számíthatnak, így amennyiben az ügynökség alulbecsüli a visszagyűjtés költségeit, a szolgáltatásban komoly működési zavarok jelentkeznek". A szakember hozzáfűzi: a pénzügyileg megrendült önkormányzatok esetleges szerepvállalása a folyamatban tovább növeli a kockázatot.

Mányi István szerint a szakszerű visszagyűjtés és hulladékkezelés szabályait csak a helyi sajátosságok figyelembe vételével lehet kialakítani.