GMO-szenyezett a szója vagy nem? - Vita az MgSzH háza táján

agrarszektor.hu
Önmagával került ellentmondásba a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH), amikor idén áprilisban negatívnak, majd augusztusban pozitívnak ítélt egy szójatételt GMO-szennyezettségi szempontból. A nem egyértelmű ítélet megkérdőjelezi az MgSzH eddigi kutatási eredményeit is.

A múlt héten, egy forgalmazás előtti hivatalos laboratóriumi vizsgálaton korábban negatívnak talált, közvetlenül betakarítás előtt álló szójatáblát, illetve a pufferzónába tartozó további négy hektárt kell megsemmisítenie GMO-szennyezettség miatt egy hajdúsági gazdának.

Szakértők szerint a pufferzóna elrendelt megsemmisítése szakmailag nehezen értelmezhető, mert míg a kukorica a pollennel esetleg valóban terjeszthet GMO-szaporítóanyagot, a szója ezzel szemben önbeporzó növény. További problémát vet fel, hogy a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal budapesti, Keleti Károly utcai központi vetőmag-vizsgálati laboratóriuma július végén, gyorsított eljárásban szerezte meg az akkreditációt a kukorica- és repcemagok mérésére, de a szójavizsgálati jogosultság még folyamatban van.

Az ezekben az esetekben használatos ítélkezési jogelv azt mondja ki, hogy ha igazoltan azonos körülmények között vételezett, ugyanarra a tételre vonatkozó, ugyanazon mérőhelyen elvégzett két azonos vizsgálat eredménye jelentősen eltér egymástól (és ez az eset ilyen), akkor az mérési hibaként kezelendő.

Nem hivatalos információk szerint a helyzet a minisztérium időközbeni, szúrópróbaszerű vizsgálatai miatt is kialakulhatott. Tekintve, hogy a pozitív mérés utáni eljárás elrendelése úgynevezett "vészjelzésrendszerben" történik, csak utólag derülhet ki, hogy az adott tételt korábban már minősítették. További érdekesség, hogy mindössze 24 zsák magról van szó, ilyen kicsi mennyiség esetén gyakorlatilag kizárt, hogy több helyről származott a gabona - számol be az agromonitor.

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

KWS – tíz éve első a repcetáblákon*, első az innovációban! (x)

Az utóbbi évek különös kihívások elé állították a repce termesztőket. Míg 10 évvel ezelőtt a termésszint növelése állt a középpontban, mára a termésbiztonság, a kockázatok minél jobb kezelése és ezek által a gazdaságos termesztés fenntartása a célkitűzés.

EZT OLVASTAD MÁR?