Újra együtt a magyar agrár szakma Siófokon, az Agrárszektor Konferencián | 2023. november 29-30., Siófok
Rendkívüli mértékben hektikussá vált az utóbbi időszakban a világ élelmiszerpiaca, mivel a keresleti-kínálati viszonyokat több nagyon komoly, kiszámíthatatlan tényező befolyásolja. A bizonytalanság minden meghatározó agrárágazatban jelen van, de különösen igaz a gabonaszektorra, amelyet a tavaly kirobbant orosz-ukrán háború következményei teljesen felforgattak.
Előadóink között Andréka Tamás, Győrffy Balázs, Szabó Levente, Detre Miklós, Bene Zoltán, Makai Szabolcs, Jakab István, Kulik Zoltán, Reng Zoltán.
SZAKTANÁCSADÓK FIGYELEM! - NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ÁLTAL AJÁNLOTT RENDEZVÉNY! 4-4 pont kapható az eseményen való részvételért. (A kredit pont érvényesítéséhez mindkét nap külön regisztráció szükséges a helyszínen!)
Brazília gabona- és olajosmag-termelése 2018/2019-ben újabb rekordot ért el, 235 millió tonnára emelkedett, ami 6,5 százalékos növekedésnek felel meg az előző szezonhoz képest. Az elvetett terület elérte a 60 millió hektárt. A 2,5 százalékos területnövekedés 4 százalékos termésnövekedéssel párosult.
Vetőmaghoz kapcsolt gyomirtó
Brazília a világ második legnagyobb GMO-növénytermelője, 107 különböző engedélyezett genommódulást alkalmaznak a gyakorlatban. A 107 módosításból 60 a kukoricát érinti, 23 a gyapotot, 19 a szóját, egy a babot, egy az eukaliptuszokat és három a cukornádat. A módosítások zöme, csaknem kétharmada (65%) herbicidtoleranciát idéz elő a növényben, azaz ellenállóvá válik az állományban alkalmazott gyomirtóval szemben. Ezt követi a rovarokkal szembeni rezisztencia 19 százalékos arányban, és a módosítások 16 százaléka egyszerre több változtatást is tartalmaz a génállományban.
A 60 millió hektáros termőterületből közel 52 millió hektáron valamilyen genetikai módosított fajtát használnak. Szójából a termőterület 95,7 százalékát, fővetésű kukoricából a 90,7 százalékát, másodvetésűből a 84,8 százalékát, míg gyapotból a 89,8 százalékát GM-növények foglalják el - írja jelentésében az USDA. A GM-mentes termelés gyakorlatilag az Amazonas-medencébe szorult vissza.
Kifizetődőnek tűnik
Brazília exportját láthatóan nem érinti hátrányosan a magas GMO-arány. 2018-ban 31 milliárd dollár értékben szállítottak agrártermékeket csak Kínába, ebből egyedül a szójatermékek 27 milliárd dollárt tettek ki. Brazília második legnagyobb GM-szójapiaca pedig az Európai Unió. GM-kukoricát viszont jobbára csak Iránnak, Vietnámnak és más kisebb ázsiai országoknak tud eladni. Hagyományos szójabot is exportál, de a csökkenő termőterület és a romló jövedelmezőség miatt ez visszaszorulóban van. A garantáltan módosításmentes szója 15 százalékos felárat élvez a piacon, ami alig fedezi az előállítás többletköltségét - írja az USDA.
A brazil agrárminisztérium (MAPA) 2019. augusztus közepén megerősítette, hogy engedélyezi a dikamba herbiciddel szemben ellenálló szójabab vetését és felhasználását is. Az Intacta 2Xtend márkanévű szaporítóanyagot a Bayer fogja forgalmazni, és várhatóan 2021-ben éri el az itteni piacot. A dikamba nem totális gyomirtó, de fontos a szójában, lévén a konkurens kétszikűeket irtja, legyenek azok magról kelők vagy évelők. A Bayer ezzel együtt bejelentette, hogy kifejleszt egy olyan új dikamba hatóanyagú gyomirtót, amelynek kisebb az elsodródása. Az új herbicidet hamarosan tesztelni kezdik Brazíliában.
Jogviták
A Mato Grosso állam kukorica- és szójabab-termelőinek szövetsége (APROSOJA) tavaly kifogást emelt az ellen, hogy az Intacta RR2Pro szójababért szabadalmi díjakat szedjen a Bayer. A növény egyszerre herbicid- és rovarellenálló, mintegy 73 millió hektáron termelik Brazíliában, Paraguayban és Uruguayban. A brazilok szerint a szója tulajdonságai nem felelnek meg a szellemi tulajdonról szóló törvény követelményeinek. A barazil törvénykezés tavaly a végső döntés meghozataláig - ami idén várható - a szójababtermelők által eddig befizetett összes jogdíjat letétbe helyeztette a Bayerrel.
