"Zöldek" legyünk vagy versenyképesek?

Az európai mezõgazdasági rendszerek a második világháború utáni ínséges idõszakot követõen azért jöttek létre, hogy Európa minél több élelmiszert tudjon termelni, élelmiszerigényeit saját maga tudja fedezni. Mára ezek a célok némiképp megváltoztak, és az új közösségi agrárpolitika (KAP) már magában hordozza az új törekvéseket. Ezek egyike az un. "zöldítési" elemek kérdésköre, amely jelentõs változásokat eredményez a magyar mezõgazdaság versenyképességét és stabilitását jelentõ támogatási rendszerben, így alapvetõen határozhatja meg az ágazat jövõjét és lehetõségeit.

A Syngenta, a Földtulajdonosok Európai Szervezete (ELO) és magyar szakmai szervezetek (AGRYA, GOSZ) által szervezett konferencia (A KAP "zöldítése", Környezettudatosabb Közös Agrárpolitika: A gazdálkodás és a természet egyensúlyba hozása a magyar mezõgazdaságban) az új közösségi agrártámogatási politika zöldítési törekvéseinek egyik legjelentõsebb platformja. Az esemény lehetõséget biztosított a szakterület magyarországi és nemzetközi képviselõinek, hogy a zöldítési elemek hazai mezõgazdaságot érintõ következményeit megvitassák. A konferencia a "Multifunctional Landscapes Roadshow", azaz a Multifunkciós Vidék eseménysorozat Magyarországra érkezésének kapcsán került megrendezésre. A Roadshow-val az ELO és a Syngenta új, elõrelátó és megoldásközpontú szemléletet kezdeményez a természeti erõforrások és a biodiverzitás 'on-farm' kezelésében Európa-szerte.

"A Roadshow által hirdetett Multifunkciós Vidék elképzelés a kereskedelmi gazdaságok olyan kevésbé produktív és marginális területeinek proaktív kezelésére utal, mint példának okáért a termõföldek szegélye, ami fontos eszközzé válhat, és amivel a mezõgazdaság hozzájárulhat egyedülálló természeti tõkénk és az ökoszisztéma szolgáltatások megõrzéséhez - részletezte köszöntõjében a kezdeményezés alapvetõ törekvéseit Thierry de l'Escaille, az ELO fõtitkára.

Zöldítés és versenyképesség

A konferencia szakmai vitáját Feldman Zsolt, agrárgazdaságért felelõs helyettes államtitkár nyitotta meg elõadásával. Az államtitkár a magyar parlamentben folyó zöldítési megbeszélések jelen állásáról tájékoztatott.

"Az európai mezõgazdasági rendszerek annak idején azért jöttek létre, hogy Európa minél több élelmiszert tudjon termelni, illetve saját maga tudja fedezni élelmiszerkészleteit. Mára ezek a célok némiképp megváltoztak, és az új KAP már magában hordozza ezeket a törekvéseket" - hívta fel a figyelmet az államtitkár. "Az új KAP-ban nagyon sok elemben meg fog jelenni a zöldítés. A magyar álláspontot néhány fontos alapelv mellett alakítottuk ki. Ezen alapelvek mentén azoknak az elemeknek a beépítését szorgalmaztuk, amelyek nem eredményezik az európai mezõgazdaság versenyképességének túlzott korlátozását, nem nehezítik meg a támogatások lehívásának lehetõségeit, illetve megfelelõ mozgásteret biztosítanak a nemzeti szabályozási rendszereknek. A vitasorozatok eredményeképp javaslataink jelentõs része beépült az új KAP rendszerébe" - mondta el.

Az elsõ panelbeszélhetésben a témát Glattfelder Béla, az EU Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának tagja, Dr. Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara fõigazgató helyettese, Vancsura József, a GOSZ (Gabonatermesztõk Országos Szövetségének) elnöke és Thierry de l'Escaille vitatták meg. Ezekbõl képet kaphattunk a zöldítési megbeszélések aktuális helyzetérõl európai és nemzeti szinten, valamint azokról a kihívásokról, amelyek még mindig megnehezítik ezen intézkedések hatékony bevezetését.

Kötelesség vagy lehetõség?

A konferencia második szekciójában a tudományos közösség képviselõi, zöld nonprofit szervezetek és iparági szakemberek beszéltek arról, hogy a fenntartható élelmiszertermelésben alapvetõ szerepet játszik a biodiverzitás megõrzése. A Prof. Popp József, egyetemi tanár vitaindító elõadását követõ kerekasztalbeszélgetés tanúsága szerint az összes jelenlévõ kétségtelenül hisz a mezõgazdaság és a természetvédelem közötti egyensúly fontosságában. Abban a tekintetben merülnek fel nehézségek és bizonytalanságok, hogy hogyan segíthetnek a zöldítõ intézkedések ezen cél elérésében. Továbbá, ha segítenek, vajon hogyan lehet ezeket bevezetni a mezõgazdasági üzemben, úgy, hogy biztosítani lehessen a magyar mezõgazdaság jövedelmezõségét. Olyan új, praktikus megoldások lennének szükségesek, amelyek a termelõk és a politika számára is elfogadhatók.

Pecze Rozália, a Syngenta Kft. fejlesztési igazgatója elmondta, hogy az új politika megértésével és a gazdálkodók igényeivel összhangban a Syngenta kutatásokat végez a szakterületen. A szakember a Syngenta ebben a témában végzett fõ kutatási területeit ismertette, amellyel a technológiai fejlesztés jó gyakorlatait kívánják meghatározni. Ezek között említette a termõtalajvédelmet, a talajerózió csökkentésének lehetõségeit, a biodiverzitás fenntartását és a multifunkciós szegélyek kérdéskörét (pl. mesterségesen vetett növényi szegélyek a mûtrágya, a talajvédõszer, és a csapadéklefolyás kiküszöbölésére, a mesterséges beporzó szegélyek létrehozása megfelelõ virágösszetétellel).

A konferencia harmadik panelbeszélgetésének résztvevõi, többek között nagy és kisgazdaságok tulajdonosai, Dr. Weisz Miklós, az Agrya társelnöke, valamint Dominique Zygmont, a Syngenta délkelet-európai vezetõje azt vitatták meg, hogy hogyan valósíthatóak meg a zöldítési intézkedések a termelõk szemszögébõl. A beszélgetés rávilágított, hogy az uniós rendszerek egyelõre még mindig nem elég termelõközpontúak, annak ellenére, hogy azok célja pontosan a gazdálkodók hatékony támogatása lenne. A rendszer a szakértõk szerint kissé elméleti, a reális megvalósíthatóság és a hatékonyság érdekében rugalmasabbnak kellene lennie, tekintettel az egyedi igényekre és lehetõségekre.

"Az új KAP zöldítési törekvései meglehetõsen vitatottak és rengeteg kérdést vetnek fel. Nagy kérdés természetesen, hogy a versenyképességet hogy érintik az újonnan bevezetett elemek. Úgy vélem, hogy az élelmiszertermelésnek és a környezettudatosságnak összhangban kell lennie. Ez nem választás kérdése, hanem kötelességünk, így ezt lehetõségként és nem korlátozásként értékelem, Ezeken közösen kell dolgoznunk, és észben kell tartanunk, hogy nem csak egy megoldás lehetséges. Olyan szabályozásokat kell találni, amely a versenyképesség helyi és egyedi szintû sajátosságaival is összhangban van - mondta el véleményét a konferencia záróbeszédében Dominique Zygmont, a Syngenta délkelet-európai vezetõje.

A hazai esemény a harmadik a Roadshow eseményeinek sorában, amelyek a helyi döntéshozókat célozták meg azzal a szándékkal, hogy a gazdaságok, farmok szintjén bevezetendõ zöldítési intézkedéseket támogassák.