Hogyan juthatunk agrártámogatásokhoz 2026-ban?
A Portfolio Csoport Agrárium 2026 Konferenciája a tavasz egyik legjelentősebb agrárszakmai eseménye. Olyan évindító jellegű rendezvény, amely arra törekszik, hogy bemutassa mindazokat a lényeges szabályozási, piaci, támogatási, finanszírozási és jövedelmezőségi változásokat, amelyek meghatározzák az agrárgazdasági szereplők tevékenységeit 2026-ban.
Csoportos kedvezmények már 2 főtől: 2 fő jelnetkezése esetén, 10%, 3 fő estén 15%, 4 vagy több fő jelentkezése esetén 20% kedvezmény! A kistermelők, ökogazdák, fiatal gazdák pedig most 30.000 Ft + áfa összegért vehetnek részt a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseményén!
A büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását javasolja a Budai Gyula, hogy akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetők legyenek az engedély nélkül végzett géntechnológiai tevékenységek.
A vidékfejlesztési tárca államtitkára a parlamentnek benyújtott előterjesztése indoklásában emlékeztetett, hogy a jelenlegi Btk.-tényállás kizárólag a géntechnológiailag módosított növényfajták szaporítóanyagával kapcsolatos szabályszegésre terjed ki. Jelezte ugyanakkor, felmerült annak igénye, hogy általánosságban véve szankcionálják az engedély nélküli géntechnológiai tevékenységeket.
A szabályozás kiterjesztését Budai Gyula azzal indokolta, hogy például egy kísérletben használt génmódosított mikroorganizmussal adott esetben sokkal nagyobb környezeti vagy egészségügyi kárt lehet okozni, mint egy génmódosított növény termesztésével, amelyre a ma hatályos Btk.-passzus vonatkozik.
Hozzátette, új problémaként merült fel egyes génmódosított állatok illegális megjelenése is az Európai Unió piacain.
A fideszes politikus által javasolt módosítás a büntető törvénykönyv mostani tényállását lefedné, azt mondaná ki ugyanis, hogy két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki engedély nélkül természetes szervezetet géntechnológiával módosít, ezt végző létesítményt hoz létre, illetve géntechnológiával módosított szervezetet (GMO) vagy abból előállított terméket zárt rendszerben felhasznál, forgalomba hoz, az országba szállít vagy innen kivisz.
A javaslat szerint július 1-jén hatályba lépő Btk.-módosítás azt is büntetné, ha a géntechnológiai tevékenység túllépi az engedélyezett kereteket, például a biztonsági előírások vagy a hulladékkezelési szabályok esetében.
