Még mindig sok a csődbe jutott állattartó

agrarszektor.hu
A növénytermesztő vállalkozások jóval kisebb arányban válnak fizetésképtelenné, mint az állattartók.

Májusban ismét AgroFood 2025 és AgroFuture 2025 konferencia! 

Május 20-án a hazai élelmiszeripart érintő legfontosabb témák lesznek terítéken a Portfolio AgroFood 2025 konferencián, május 21-én a Portfolio AgroFuture 2025 konferencián pedig a mezőgazdasági fenntarthatóság és innováció lesz kulcsszerepben.

AGROBÉRLETTEL most az egyik konferenciára 50% kedvezménnyel regisztrálhat!

Mezőgazdasági termelők és fiatal gazdák fix 30 000 Ft-ért regisztrálhatnak!

NAK-tagok és NAK-szaktanácsadók 35% kedvezménnyel regisztrálhatnak!

Az egyes mezőgazdasági ágazatokat vizsgálva megállapítható, hogy az állattartás, valamint az erdő- és vadgazdálkodás területén magas - 2,5 % - feletti bedőlési aránnyal kell számolni. A növénytermesztés és a halászat szektorokban alacsonyabb - 1,5 % - a cégek fizetésképtelenné válási aránya. A Bisnode nemzetközi cégminősítő a mezőgazdaság egyes területén tevékenykedő vállalkozások közötti eltéréseket vizsgálta a fő TEÁOR számok alapján.

A Bisnode elemezéséből kiderül, hogy 14 ezer társas vállalkozás folytat ma Magyarországon mezőgazdasági tevékenységet. A mezőgazdasággal foglalkozók 40 százaléka növénytermesztéssel, 38 százaléka állattartással, 20 %-a erdő- és vadgazdálkodással, 2 %-a halászattal foglalkozik. Az elemzés nem tartalmazza az egyéni vállalkozóként, őstermelőként mezőgazdasági tevékenységet folytatókat, valamint azon társas vállalkozásokat sem, amelyek nem főtevékenységként jelöltek meg valamilyen mezőgazdasággal kapcsolatos TEÁOR számot, továbbá a vegyes gazdaságok esetén is csak a főtevékenységet vizsgálja. (A vizsgálatba a következő főtevékenységekkel rendelkező cégek kerültek bevonásra: 0100-0130 növénytermesztés, 0140-0164 állattartás, 0170-0240 erdő- és vadgazdálkodás, 0300-0322 halászat)

Területileg az összes cég számához viszonyítva Somogy, Békés és Tolna megyében tevékenykedik a legtöbb vállakozás a mezőgazdaságban. Pest megyében, a fővárosban, Komárom-Esztergom és Fejér megyében képvisletetik magukat a legkisebb arányban az agrárcégek.

Az elmúlt 12 hónapra vonatkozó bedőlési arány (csődök és felszámolások cégszámhoz viszonyított száma) alapján azt látjuk, hogy a növénytermesztéssel foglalkozó vállalkozások jóval kisebb arányban válnak fizetésképtelenné, mint az állattartók. Egy éven belül a növénytermesztők 1,2 százaléka válik csak fizetésképtelenné, míg az állattartók 2,75 %-a - derül ki a Bisnode elemzéséből. Az erdő- és vadgazdálkodás is 2,53 %-os bedőlési arányával az állattartáshoz hasonló kockázatú szektor. A halászat esetén viszont alacsony a fizetésképtelenné válás esélye, itt ugyanis ez csak a vállalkozások 1,49 százalékát érinti.

Megyei szinten a mezőgazdasági cégek bedőlési aránya Nógrád megyében kiugróan magas. Itt 100-ból 7 mezőgazdasági cég szűnik meg egy éven belül fizetésképtelenség miatt. A legkisebb veszélyben a nyugati országrészben tevékenykedő mezőgazdasági vállalkozások vannak: Zala, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében ugyanis 1,5% alatt van a mezőgazdasági cégek bedőlési aránya.

A felszámolások és a végelszámolások száma is csökkent a mezőgazdaságban, amennyiben az elmúlt 12 hónapot vetjük össze az ezt megelőző azonos hosszúságú időszakkal. Egy részük helyét azonban átvették a kényszertörlések, melyből közel 700 darabot számoltak az elmúlt egy évben. A kényszertörlések is leginkább az állattartókat, valamint az erdő- és vadgazdálkodókat érintik.

Az elmúlt 12 hónapban megduplázódott a mezőgazdaságban az új cégek száma. Jelenleg havonta átlagosan 100 cég alakul a szektorban, legnagyobb mértékben a fizetésképtelenség által igencsak sújtott állattartás területén.

Keleti József a Bisnode nemzetközi cégminősítő cégcsoport ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a mezőgazdaságra - szezonális jellege és a külső tényezőktől (időjárás, betegségek) való függősége miatt - pénzügyi szempontból is alaposan érdemes odafigyelni. Mivel a Bisnode fizetési tapasztalat program adatai alapján az látszik, hogy állattartás esetén például átlagosan 40 napos számlafizetési határidőt kapnak a cégek, ezért utólagos fizetés engedélyezése esetén a hosszú határidő miatt a vevők folyamatos figyelemmel kísérése szükséges. Keleti József elmondta, hogy minden olyan jelre érdemes figyelni, ami az üzleti partner jövőbeli kockázatosságára utalhat, és szükség esetén időben el kell kezdeni a behajtást. Ráadásul jelenleg az állattartók, ha késnek számláik kiegyenlítésével, akkor átlagosan 24 nappal később fizetnek, így ebben az esetben átlagosan akár 64 napot is kell várnia egy szállítónak, hogy pénzéhez juthasson. A növénytermesztők esetében az állattartásnál alacsonyabb, de így is igen magas, átlagosan 25 napos fizetési határidő és 18 napos fizetési késedelem jellemző.

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2025
Fenntarthatósági követelmények az agráriumban.
AgroFood 2025
Élelmiszeripari körkép a hazai agráriumban.
Agrárium 2025
Hamarosan újra együtt az agrárszakma!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2025. május 2. 13:57