A Vidékfejlesztési Program (VP) 2015. augusztus 10-i elfogadása óta eltelt 2,5 év nem volt épp eseményektől mentes: felállt az állami pályázatértékelői rendszer, illetve lezajlott a kifizető ügynökség átszervezése. Mindeközben a VP potenciális kedvezményezettjei reményekkel telve vártak először a pályázatok kiírására, majd a döntésekre, kifizetésekre.

Idén év végéig a többség számára pedig el is dől, hogy érdemes volt-e várniuk. A determinációval együtt 886 milliárd forintnyi vidékfejlesztési forrásról ugyanis már krábban döntés született, és év végéig további mintegy 200 milliárd forintnyi pályázati igényt tervez még feldolgozni a Lázár János vezette Miniszterelnökség.

Lezárult a pályázati dömping

A tárca 2017. március 31-ig a VP összes pályázatának kiírására sort kerített, összesen 68 pályázatot hirdettek meg. Az előzetes kommunikációval összhangban a munkahelyteremtés, az agrár- és élelmiszer-gazdaság hatékonyságának, versenyképességének növelése, valamint a vidéki területek infrastruktúrájának a fejlesztése voltak a kiemelt célok. A források több mint 50 százaléka nagyrészt a munkaerő-igényes ágazatok (kertészet, állattenyésztés, élelmiszeripar) beruházásainak megvalósítását szolgálja - ez uniós viszonylatban kiemelkedően magas arány. A pályázatok egyértelműen előnyben részesített kedvezményezettjei továbbá a kis- és közepes méretű, családi gazdaságok voltak, a mezőgazdasági termelés fejlesztését célzó nagyobb beruházási pályázatokon a források 80 százaléka számukra lett elkülönítve.

Döntéshozatal új rendszerben

Az állami pályázati értékelő rendszer tavaly őszi felállásáig az AKG és ÖKO pályázatok kapcsán születtek döntések, illetve a rendszer a trágyatároló pályázatok értékelésével debütálhatott. A többi, javarészt beruházási pályázat elbírálására azonban alapvetően már idén kerülhetett sor. Az év első felében - immáron a kormányhivatalok hatáskörében - a jogosultsági ellenőrzések és a hiánypótlási eljárások lefolytatása igényelt időt, hogy aztán a MÁK átadhassa a pályázatokat a Miniszterelnökségnek tartalmi értékelésre, illetve döntésre.

A fokozott érdeklődésre számot tartó pályázatoknál a Miniszterelnökség több esetben is átcsoportosított a keretek között, például a kertészeti és az állattenyésztési beruházások javára. Sőt, a tavalyi év folyamán népszerűnek bizonyuló AKG második kiírása, illetve a tejágazati állatjóléti támogatások is már megemelt forráskerettel lettek odaítélve. 2018. március 31-ig az összes, addig értékelhető pályázat bírálatát le kívánja folytatni az irányító hatóság. A programozási időszak utolsó éveire így már csak olyan forrásokról való döntés marad hátra, mint például a LEADER helyi fejlesztési stratégiák keretében meghirdetésre kerülő pályázatok vagy az erdészeti génmegőrzési támogatás - összesen a VP költségvetésének körülbelül 7 százalékát érintően.

Most jön a pénz!

Jöhet tehát a pénz, de nem szabad elfelejteni, hogy a nyertes projekteket meg is kell tudni valósítani, az üzleti tervben tett célkitűzéseket el kell érni, illetve a vállalásokat teljesíteni kell. A támogatott projektek megvalósítását ugyanakkor sok esetben késlelteti a közbeszerzési kötelezettség (40 millió forint támogatási összegtől, meghatározott feltételek teljesülése esetén), ha a kedvezményezett korábban nem versenyeztette már meg feltételes közbeszerzési eljárás keretében a beszállítókat. Ezen túl az előfinanszírozáshoz sem adottak mindenki számára a feltételek. A pozitív támogatói döntéssel tehát a pályázás szakasza ugyan lezárul, de a megvalósítás szakasza csak most következik, a forrásokat le is kell tudni hívni.

A cikk saját termék népszerűsítését szolgálja.