Tarolnak a devizahitelek, nő az állomány a magyar agráriumban

Tarolnak a devizahitelek, nő az állomány a magyar agráriumban

Az elmúlt félévben egyértelműen érzékelhető egy bizonyos szintű óvatosság a bankok részéről, sokkal megfontoltabban finanszíroznak - mondta az Agrárszektornak dr. Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) ügyvezető igazgatója. Hozzátette, ugyanakkor észrevehető, hogy mind a hitelállomány, mind pedig a betétállomány növekedett a magyar agráriumban az utóbbi időszakban, főleg az egyéni gazdaságok esetében, de a gazdasági társaságoknál is megfigyelhető mindez. A szakemberrel többek között arról is beszéltünk, a mostani kamatok mellett hogyan tudnak hitelhez jutni a gazdák, illetve mennyire mernek egyáltalán belevágni a hitelfelvételbe a bizonytalan gazdasági környezetben.

Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!

A Portfolio Csoport az idén 12. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A december 4-5-i kétnapos rendezvényen immár 10. alkalommal adjuk át 9 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.

Nevezzen szeptember 15-ig!

Habár sokan ismerik az AVHGA-t, mégis mit kell tudniuk az alapítványról azoknak, akik nem? Mivel foglalkozik pontosan az alapítvány, és kiknek szól, kik vehetik igénybe a szolgáltatást?

Az alapítványt 32 évvel ezelőtt alapították meg azzal a céllal, hogy segítse a mezőgazdasági termelőket és gazdálkodókat kezesség, vagy más néven hitelgarancia nyújtásával. Ez az egyedüli olyan magyar pénzügyi intézmény, amely kifejezetten a mezőgazdaságot állítja a tevékenysége középpontjába, és készfizető kezességvállalása révén javítja az agrárszektor mikro,- kis- és középvállalkozásainak hitelképességét. A garanciavállalás jellemzően sokkal ismertebb a pénzügyi szektorban, a bankok és hitelintézetek körében, hiszen velük együtt dolgozunk, ezzel szemben egy vállalkozás sokszor nem is érzékeli, hogy jelen vagyunk, csak azt, hogy hozzájut az igényelt forráshoz. A bankok általában igénylik a kezességet a kisebb ügyfeleik számára, de a komolyabb, nagyobb agrárvállalkozások maguk is gyakran kérik a saját pozíciójuk javítása érdekében. Jelenleg 20 ezer ügyfelünk, és közel 25 ezer élő ügyletünk van, valamennyi bankkal, számos pénzügyi vállalkozással, valamint faktoring és lízing céggel működünk együtt.

Rengeteg kihívással kellett szembenéznie a legtöbb ágazat és szektor szereplőjének, orosz-ukrán háború, infláció, gyorsan változó makrokörnyezet. Milyenek most az agrárgazdasági vállalkozások hitelfelvételi és finanszírozási lehetőségei? Mennyire nyitottak a bankok az agrárvállalkozáskra?

Az elmúlt évtized azt mutatja, hogy a bankok nyitottak az agrárvállalkozások felé, sőt, kimondottan szeretik a zászlójukra tűzni, hogy támogatják a mezőgazdaságot. Sokaknál került fókuszba az ágazat finanszírozása, komoly verseny alakult ki az elmúlt években a jó és nagy agrárcégekért. Ugyanakkor az agrárium esetében egyáltalán nem lehet homogén ágazatról beszélni, itt nagyon speciális a finanszírozás, hiszen teljesen különböző típusú cégek vannak az állattenyésztésben, a növénytermesztésben és az élelmiszeriparon belül is. Ezért a bankoknak is eltérő, egyedi kockázatkezelési gyakorlatuk van ebben a körben.

Az elmúlt félévben érzékeltünk egy bizonyos szintű óvatosságot a bankok részéről, ugyanakkor egyelőre nem esett vissza, sőt kis mértékben még növekedett is az alapítvány által garantált hitelállomány. Ez persze nyilván azért is van, mert az infláció, valamint a tavalyi aszály miatt egyre nagyobb a forrásigény az ágazatban. Azt egyértelműen látni, hogy megfontoltabban finanszíroznak a bankok, és pont ezért az alapítvány nagyobb kockázatvállalási képességére most még inkább szükség van.

Mennyire nehezen tudnak a mostani kamatok mellett hitelhez jutni a gazdák? Hogyan és miben segíthet nekik az AVHGA?

Nehéz hitelhez jutni, hiszen amellett, hogy a bank is szigorúbb feltételek mellett mérlegeli, hogyan fog egy adott beruházás vagy forgóeszközfinanszírozás megtérülni, jelenleg a gazdák sem feltétlenül szeretnének 18-20 százalékos kamat mellett hitelt felvenni. Ugyanakkor az elmúlt fél évben, amióta megemelkedtek a kamatok, elindultak olyan állami támogatott konstrukciók, mint például az Agrár Széchenyi Beruházási Hitel MAX+, illetve itt vannak az Agrár Széchenyi Kártya különböző verziói is, amelyek biztosítják, hogy kedvező kamattal támogatás formájában hozzájuthassanak akár folyószámla, akár beruházást szolgáló hitelekhez a gazdák. A támogatott konstrukciókra óriási kereslet volt, ez megmutatkozik a mezőgazdasági hitelállomány növekedésében is. Az elmúlt 1-2 évben mindezek mellett észrevehető az is, hogy a nagyobb vállalkozásoknál megjelent a devizahitelezés igénye, így az agrárvállalkozások szélesebb körű támogatása érdekében az alapítvány ezen esetekben is támogatást nyújt. A devizahitelezés az exportárbevétellel rendelkező cégek körében kifejezetten keresett finanszírozási formává vált. Mindent összevetve, remélem, hogy az év vége felé egy számjegyűre csökkennek a kamatok, ez nagyon fontos lenne akkor is, ha rendelkezésre állnak a támogatott konstrukciók. Ezek a programok ugyanis, ahogy a nevük is mutatja, támogatási elemeket tartalmaznak. Ezt a támogatástartalmat úgy kell kiszámolni leegyszerűsítve, hogy egy piaci díjból levonjuk azt a kamatot, amit az ügyfél ténylegesen fizet a hitelért. Ha magas a piaci díj, akkor nagy lesz a támogatástartalom is.

Jelenleg még december 31-ig rendelkezésre állnak az európai uniós válságtámogatási jogcímek, és 250 ezer eurónyi ilyen típusú támogatást kaphat egy mezőgazdasági vállalkozás. Sokkal kevesebbet, mint egy más ágazatbeli cég, amelyek 2 millió eurónyi támogatást kaphatnak ezen a jogcímen. Ha ez a válságtámogatás nem lenne jövőre, akkor az agrár de minimis 25 ezer eurós kerete fog többnyire az agrárcégek rendelkezésére állni 2024. január 1-jétől. Ahhoz, hogy a hitelezés az államilag támogatott konstrukciókban is jól menjen jövőre is, valamilyen formában meg kell, hogy maradjon ez az uniós feltételrendszer, illetve ha nem mérséklődnek jelentősen a kamatok, az alapítványnak még inkább kiemelkedik majd a szerepe.

Mennyire mernek a magyar gazdák belevágni a hitelfelvételbe ebben a bizonytalan gazdasági környezetben? Érezhető, hogy óvatosabbak most a termelők?

Az elmúlt egy évben a forgóeszközhitelek, az áthidaló, illetve a likviditást biztosító hitelek szerepelnek nagyobb súllyal, ugyanakkor nálunk beruházási hitelből is akad szép számmal. Sokaknak a likviditáshoz kell forrás, máskülönben nem tudnak működni, így náluk ez létkérdés. Természetesen érezhető az óvatosság a beruházóknál, és akadnak olyanok, akik eddig még nem kezdtek bele a fejlesztésbe, és jelenleg sincs olyan anyagi hátterük, hogy el tudnák kezdeni a közeljövőben. Vannak olyan beruházások, mint például az energiamegtakarítást eredményező, valamint a hatékonyságot javító beruházások, amiket inkább megvalósítanak, de az is látszik, hogy például a kapacitásbővítésnek nem most van itt az ideje.

A megnövekedett kamatkörnyezet miatt számítani kell arra, hogy a következő időszakban várhatóan szigorodni fognak a hitelhez jutás feltételei az agráriumban? Ha igen, mit takar ez pontosan?

Azt látjuk, hogy a bankok most jobban megnézik egy beruházásnál is, hogy mennyire biztosított a megtérülés, valamint hogy milyen kockázatok állnak fenn, és ezek mennyire növekedhetnek. Az alapítvány szerepe az, legyen szó bármilyen finanszírozásról, hogy kiegyensúlyozott, stabil finanszírozási háttér megteremtésével legyen partner a bankok és az agrárvállalkozások számára. A pénzügyi intézmények részéről érezhető óvatosság abban is megnyilvánul, hogy lassabban mennek végbe a hiteldöntések, és sok esetben hónapok telnek el, mire eljut egy vállalkozás a hitelszerződésig, ha egyáltalán eljut. Érzékelhető, hogy míg korábban a növénytermesztők viszonylag könnyen jutottak hitelhez, és inkább az állattenyésztésben, az élelmiszeriparban nézték meg jobban a bankok, hogy kiket finanszíroznak, ez most változhat. Jelenleg ugyanis akár a lecsökkent gabonaárak, akár a raktáron maradt készletek, vagy az időjárás kiszámíthatatlansága miatt, de a növénytermesztők sincsenek könnyű helyzetben, így gyakrabban előfordulhatnak problémás ügyfelek is.

Hogyan változott az utóbbi időben azoknak a száma, akik nem tudták megvalósítani azt a beruházást, amit terveztek?

Fontos hangsúlyozni, hogy a garanciaintézményeknél nem csak a beruházásokhoz vesznek igénybe garanciát, sőt az állam által támogatott hitelkonstrukciók sem csak a beruházásokról szólnak. Ugyanakkor 2022-ben a 40 százalékot is meghaladta a volumenét tekintve a beruházási hitelek aránya, hiszen a 2014-2020 között vidékfejlesztési programból sok beruházás az elmúlt években valósult meg.

Azoknál a beruházásoknál, amelyeknél a bank, illetve az alapítvány is jelen volt a finanszírozásban, nagyon kevés olyat látni, amely nem valósult meg. A banki szűrő jól működik, sőt úgy látjuk, hogy a mezőgazdaságban még egy kicsit több kockázatot is lehetne vállalniuk a bankoknak.

Összességében milyen most a magyar agrárium pénzügyi helyzete, és milyen az agrárvállalkozások likviditási helyzete?

Az elmúlt években nemcsak a hitelállomány, hanem a betétállomány is növekedett az agrárvállalkozásoknál, és ha a likviditást nézzük, akkor különösen az egyéni gazdaságoknál, illetve a gazdasági társaságoknál is nőtt a betétállomány, tudtak tartalékolni. Az látszik tehát, hogy forrás van az ágazatban, és habár tavaly megjelentek olyan szakértői vélemények, miszerint hiányzott 600 milliárd forint az ágazatból, ez most különböző formában - támogatások, biztosítások, különböző hitelkonstrukciók, integrátori finanszírozás - többé-kevésbé vissza lett pótolva.

Mi a tapasztalat, mennyire van meg a pénzügyi tudatosság a magyar agrárvállalkozásoknál?

Az agrárcégek számos okból rákényszerülnek arra, hogy tudatosan gazdálkodjanak, ugyanakkor magának a mezőgazdaságnak olyan a jellege, hogy sokkal jobban elkülönülnek időben a kiadások és a bevételek, és az ágazatban folyamatos a folyófinanszírozási és a befektetési igény is. Több olyan tényező is van a szektorban, ami maga után vonja, hogy a mezőgazdasági vállalkozások az átlaghoz képest sokkal tudatosabbak, és ez a „bankolásban” is meglátszik.

Természetesen mindig lehetne tudatosabban gazdálkodni, de tegyük hozzá, hogy az Európai Unió által generált bürokratikus támogatási rendszer megnehezíti az agráriumban tevékenykedő gazdák helyzetét, ami a hazai kormányzati törekvések ellenére a jövőben sem lesz egyszerűbb, erre fel kell készülni. Összhangba kell hozni az új Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv által elérhető támogatásokat, a bankszektor nyújtotta hitelkonstrukciókat és programokat, valamint az alapítvány készfizető kezességét az agrárszektor stabilitásának fenntartása érdekében.

Vannak arról adatok, hogy az elmúlt évek nehézségei miatt (koronavírus, infláció, orosz-ukrán háború) emelkedett-e a becsődölt cégek/vállalkozások száma a magyar agráriumban?

Az AVHGA portfólióméretéhez képest - 10 évvel ezelőtt 100 milliárd forint körül volt az a hitelállomány, ami mögött az alapítvány készfizető kezességet vállalt, ez most több mint 580 milliárd - nagyon kevés, évente jóval 10 milliárd forint alatti a beváltott hitelek aránya. Ugyanakkor van egy késleltetett hatás is, hiszen sokan görgetnek maguk előtt megújuló, rulírozó hiteleket, ráadásul a beruházásoknál is csak évek múlva derül ki, hogy tényleg megfelelően termelnek-e.

Amennyiben az NPL, azaz a nem teljesítő hitelek arányát nézzük - melybe beleértendők a 90 napnál nagyobb késedelemmel rendelkező, illetve felmondott hitelszerződések, valamint a csődeljárás, felszámolási eljárások alatti vállalkozások ügyletei - akkor megállapítható, hogy az Alapítvány portfóliójában ezen ügyletek aránya az elmúlt évben nagyjából másfélszeresére emelkedett, jelenleg a 10 százalékot közelíti. Ez valamelyest magasabb, mint a hitelintézeti szektor átlagos értéke, ami egy garanciaintézménynél teljesen rendben van, hiszen az Alapítvány elsődleges feladata az, hogy azon vállalkozásokat segítse hitelhez jutni, akik az Alapítvány kezessége nélkül a bankoknál hitelhez nem jutnának. Egyaránt fontosak a kisebb családi gazdaságok, őstermelők, vagy akár problémás ágazatokban működő cégek, illetve a nagyobb vállalkozások, amelyek a bővülés érdekében javítani akarnak a versenyképességükön.

Képek forrása: Kaiser Ákos

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Sustainable World 2024
Egy konferencia a jövő vállalatainak
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
Ingyenes KKV rendezvény Herceghalmon
EZT OLVASTAD MÁR?