A Nitrogénműveknek 2025. május 14-én kellett volna visszafizetnie a 200 millió eurós, évi 7 százalékos kamatozású kötvényét. A lap információi szerint a vállalat az esedékes éves kamatot ugyan kifizette, de a lejáró kötvény tőkerészét már nem tudta teljesíteni. Bár a társaság és a kötvényesek között továbbra is zajlanak a tárgyalások a helyzet rendezéséről, a hitelezők eddig nem fogadták el a Nitrogénművek megegyezési javaslatait. Nem érkezett elegendő támogatás az úgynevezett Consent Solicitation ajánlat elfogadásához, így hivatalosan is beállt a nem-teljesítés állapota.
Egyre kisebb az esély a megegyezésre a Nitrogénművek és a hitelezők között
A vállalat részéről Bige Zoltán stratégiai igazgató a Telex megkeresésére a cég hivatalos közleményét továbbította, amely szerint a Nitrogénművek Zrt. konstruktív tárgyalásokat folytat az Ad Hoc Grouppal, amely a kötvényesek több mint 75 százalékát képviseli.
A javasolt tranzakció feltételeivel kapcsolatos további információkat a későbbiekben teszünk közzé
- írják a közleményben.
Szakértői források szerint egy ilyen helyzetnek komoly következményei lehetnek, mivel az úgynevezett cross default (kereszt-nemteljesítési) szabályok miatt a társaság egyéb kötelezettségei is azonnal esedékessé válhatnak. Ez azt jelenti, hogy a bankok az egyéb adósságok azonnali visszafizetését is követelhetik. A likviditási helyzetet tovább nehezíti, hogy az első negyedéves adók, különösen a szén-dioxid-adó befizetése is esedékessé vált. Korábban a francia Société Générale (SocGen) felé állt fenn tartozás, de a konszolidációs körbe tartozó egyéb cégek, például a Bige Holding esetében is felmerülhet a kötelezettségekért való helytállás.
Megtudtuk: nem fogadják el a hitelezők a Nitrogénművek javaslatát
A tárgyalások során a kötvényesek fedezeteket szeretnének, ami lehet a részvények bizonyos százaléka vagy ingatlanfedezet az épületekre. Egy műtrágyagyár esetében azonban az ingatlanfedezet értékelése problémás lehet, mivel az egyes üzemegységek önmagukban nehezen hasznosíthatók. A nyári időszakban általában olcsóbb a gáz, ilyenkor a műtrágyacégek készleteket építenek, amelyeket az őszi vetési szezonban értékesítenek. A jelenlegi gázvásárlások finanszírozása azonban további kihívást jelent a cég számára.
Iparági szakértők szerint Magyarországon a magas szén-dioxid-adó és a jelentős szénhidrogén-készletezési költségek miatt jelenleg nehezen fenntartható a műtrágyagyártás. A hazai termelés, köztük a közismert péti só megmaradásához a szakértők szerint sürgősen felül kellene vizsgálni az ágazatot terhelő költségeket.
