Várhatóan 2025-ben is kihívásokkal teli évre számíthat a magyar mezőgazdaság. Noha az 50 év óta először megjelenő, elsősorban a szarvasmarhákat érintő ragadós száj- és körömfájás járványt, úgy tűnik, hogy sikerült megfékeznie a járványügyi szakembereknek, de számolni kell azzal, hogy ez vírus a jövőben is velünk maradhat. Így kiemelten fontos, hogy a telepek biológiai biztonságát erősítsük. Ami a növénytermesztési ágazatot illeti, ott továbbra is komoly kockázatot jelent az aszály és ezzel együtt a talajvíz hiánya.

A kihívások ellenére is növekvő hozam

Egyre súlyosabb problémát jelent a talajvíz hiánya, ez leginkább az alföldi, tiszántúli-régiót érinti. Az aszály kockázatok növekedése ellenére, a kukorica vetésterülete 2025-ben, a hivatalos adatok szerint továbbra is 800 ezer hektár felett maradhat Magyarországon.

Demeter Zoltán, a K&H agrárüzletágának vezetője arról számolt be, hogy az őszi vetésű növények esetében - az 5 éves átlaghoz képest - a hozamok kedvezően alakulnak Európai Unión belül, így az unióban jó búza terméshozamra lehet számítani. Magyarországon az EU Bizottság előrejelzése szerint 5-6 t/ha búza hozamra lehet számítani, ami a 920 ezer hektár körüli területtel kalkulálva, éves szinten körülbelül 5,4 millió tonna termést jelenthet.

A K&H az agrár szektor egyik legrégebbi és legnagyobb partnere: jelenleg több mint 11 ezer ágazati ügyféllel és 25% feletti részesedéssel az agrárium finanszírozásában. Folyamatosan azon dolgozunk, hogy minden partnerünk számára egyedi, személyre szabott megoldást tudjunk kínálni, ezzel is hozzájárulva sikerükhöz és a fenntartható gazdasági növekedésükhöz

- tette hozzá Demeter Zoltán.

Csökkenő hitelek az agrárszektorban

A mezőgazdasági hitelek aránya a tavalyi évben 0,8%-kal csökkent, ugyanakkor az élelmiszeripari hitelkihelyezések nominális értéken 0,9%-os emelkedést produkáltak, vagyis egyelőre inkább oldalaz a hitelállomány volumene. Ugyanakkor ez utóbbi ágazatban a hitelek reálértéke az elmúlt 5 évben mintegy százmilliárd forinttal csökkent, ami egyértelműen mutatja a beruházások elhalasztását, elmaradását.

Jó hír ugyanakkor, hogy a nem teljesítő hitelek aránya csökkent mindkét ágazatban: a mezőgazdaságnál a stabil 3,2%-ról a tavalyi év végére már benézett 3% alá, míg az élelmiszeriparban 7%-ról mintegy 6,5%-ra csökkent ez az arány

- közölte Demeter Zoltán.