A brüsszeli testület egy tagállamoknak megküldött vitaanyagban három intézkedést vázolt fel a Ciszjordániában létesített izraeli telepes áruk behozatalának szigorítására, amelyek egyébként már most sem részesülnek kedvezményes uniós vámkezelésben. Az első forgatókönyv szerint a telepekről árut importáló vállalatoknak külön behozatali engedélyt kellene beszerezniük, amit a francia és a svéd kormány javasolt egy áprilisi közös levélben. A dokumentum ugyanakkor figyelmeztet, hogy egy ilyen rendszert könnyű kijátszani. A közelmúltban nyilvánosságra került vizsgálatok szerint ugyanis a telepeken működő exportőrök a jelenlegi korlátozások ellenére is vámmentesen értékesítenek az európai piacon, például hamis származási jelöléssel, vagy úgy, hogy a telepekről származó árut az Izrael hivatalos területén készült termékekkel keverik össze.

A második opció büntetővámok kivetése lenne, ami gazdaságilag ellehetetlenítené a telepes áruk importját, ám a Bizottság elismeri, hogy ez a megoldás is megkerülhető. A harmadik lehetőség a telepekről származó áruk teljes vagy részleges betiltása, amelynek végrehajtásához a nemzeti vámhatóságoknak az uniós határokon kellene kiszűrniük az érintett termékeket.

Továbbra is nyitott kérdés a döntés jogalapja, vagyis hogy a minősített többséget igénylő kereskedelempolitikai utat, vagy az egyhangúságot megkövetelő közös kül- és biztonságpolitikait választják-e. Az Európai Unió Tanácsának jogi szolgálata szerint a kereskedelempolitikai jogalap - a részletektől függően - alkalmazható lehet. A Bizottság ezzel szemben megismételte, hogy külpolitikai jogalapra van szükség, ami viszont rendkívül megnehezítené bármelyik javaslat elfogadását.

A dokumentum egyelőre csak lehetőségeket vázol fel konkrét javaslatok nélkül, így a jövő héten sem várható hivatalos döntés, ráadásul a következő rendes Külügyi Tanácsra csak októberben kerül sor. Egy uniós diplomata szerint a Bizottság egyértelműen időt húz, és a Tanácson belül sincs egyetértés. A tagállamok többsége már a júniusi, luxembourgi tárgyalásokon szigorúbb korlátozásokat sürgetett a Nemzetközi Bíróság 2024-es tanácsadó véleményére hivatkozva, amely jogellenesnek minősítette az izraeli telepeket. Izrael ezzel szemben elutasítja ezt a minősítést, és ideiglenes helyszínként tekint a telepekre.

Ciszjordániában az izraeli telepesek a nemzetközi jogot megsértve alakítottak ki telepeket, és a helyzetet tovább bonyolítja, hogy az onnan érkező termékek között jócskán vannak élelmiszertermékek, jellemzően zöldségek, gyümölcsök, citrusfélék, fűszernövények, olívaolaj, prémium kategóriás borok, valamint feldolgozott élelmiszertermékek. Az illegális ciszjordániai telepekről érkező áru ugyanakkor csak kis részét teszi ki az EU-Izrael kereskedelmi forgalomnak.