2019. szeptember 23. hétfő Tekla

Hírek - Agrárpénzek

Kéknyelv: mentesek vagyunk - Mások már elismerték, Brüsszel még nem

Magyarországon több mint három éve nem fordult elő kéknyelv-betegség, de az Európai Unió leghamarabb egy év múlva, 2020 év elején ismerheti el Magyarország mentességét - írta a szuperfarm.hu. A késleltetett elismerés oka, hogy hazai kéknyelv-mentesítési program nem volt teljesen EU-konform. Ezért tavaly októberben módosítani kellett a hazai végrehajtást.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

Az EU illetékeseivel folytatott egyeztetéseken kiderült, hogy Brüsszel – nem vitatva azt a tényt, hogy 2015 novembere óta nem volt Magyarországon pozitív kéknyelveset – további vizsgálatokat kért annak érdekében, hogy a többi tagállamban elvégzett protokollra alapozva el tudja fogadni Magyarország mentes státuszát. Az országot akkor ismeri el Brüsszel mentesnek, ha a kiegészítő vizsgálati időszak alatt valamennyi megyében ugyanazon, nem vakcinázott állatoktól havonta negatív szerológiai eredményeket tudunk bemutatni. Magyarország kéknyelv-mentességét a Világ Állategészségügyi Szervezete (OIE), valamint több nem uniós ország tavaly már elismerte. Ezek közé tartozik Törökország is, amely a magyarországi élő szarvasmarhák első számú vevője, továbbá jelentős mennyiségben vásárol juhokat is.

Vakcinázás kéknyelv ellen

Az, hogy az EU nem ismerte el kéknyelv-mentességünket, a szarvasmarhatartókon kívül elsősorban a juhágazatot sújtja, hiszen az élőbárány-exportból jelentős mennyiséget tesznek ki az Olaszországba továbbhizlalásra értékesített állatok. Ezeket addig, amíg nincs meg az ország mentes státusza, a szállítás előtt kétszer kell vakcinázni, és a mentességüket negatív vérvizsgálati eredménnyel alátámasztani, ami jelentős többletmunkát és költséget okoz a juhtartóknak.

A kéknyelv betegség törpeszúnyogok által terjesztett fertőző, de állatról állatra közvetlenül nem terjedő vírusos betegség, mely a házi és vadon élő kérődző állatokat (szarvasmarha, juh, kecske, szarvasfélék) támadja meg. A betegség súlyossága eltérő a különböző fogékony fajok körében. A tünetek juhokban általában súlyosabbak (lesoványodás, elhullás, szaporodásbiológiai következmények), a szarvasmarhák rendszerint kevésbé érzékenyek rá. A fertőzött állatoknál az elhullási arány viszonylag alacsony, de a betegség súlyos szövődményekkel járhat, így sokáig elhúzódhat.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most még kedvezményes áron >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu