Az EU illetékeseivel folytatott egyeztetéseken kiderült, hogy Brüsszel - nem vitatva azt a tényt, hogy 2015 novembere óta nem volt Magyarországon pozitív kéknyelveset - további vizsgálatokat kért annak érdekében, hogy a többi tagállamban elvégzett protokollra alapozva el tudja fogadni Magyarország mentes státuszát. Az országot akkor ismeri el Brüsszel mentesnek, ha a kiegészítő vizsgálati időszak alatt valamennyi megyében ugyanazon, nem vakcinázott állatoktól havonta negatív szerológiai eredményeket tudunk bemutatni. Magyarország kéknyelv-mentességét a Világ Állategészségügyi Szervezete (OIE), valamint több nem uniós ország tavaly már elismerte. Ezek közé tartozik Törökország is, amely a magyarországi élő szarvasmarhák első számú vevője, továbbá jelentős mennyiségben vásárol juhokat is.

Az, hogy az EU nem ismerte el kéknyelv-mentességünket, a szarvasmarhatartókon kívül elsősorban a juhágazatot sújtja, hiszen az élőbárány-exportból jelentős mennyiséget tesznek ki az Olaszországba továbbhizlalásra értékesített állatok. Ezeket addig, amíg nincs meg az ország mentes státusza, a szállítás előtt kétszer kell vakcinázni, és a mentességüket negatív vérvizsgálati eredménnyel alátámasztani, ami jelentős többletmunkát és költséget okoz a juhtartóknak.

A kéknyelv betegség törpeszúnyogok által terjesztett fertőző, de állatról állatra közvetlenül nem terjedő vírusos betegség, mely a házi és vadon élő kérődző állatokat (szarvasmarha, juh, kecske, szarvasfélék) támadja meg. A betegség súlyossága eltérő a különböző fogékony fajok körében. A tünetek juhokban általában súlyosabbak (lesoványodás, elhullás, szaporodásbiológiai következmények), a szarvasmarhák rendszerint kevésbé érzékenyek rá. A fertőzött állatoknál az elhullási arány viszonylag alacsony, de a betegség súlyos szövődményekkel járhat, így sokáig elhúzódhat.