Most extrán megéri a magyar gazdáknak erdőt telepíteni: mutatjuk, miért

A klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak széles körben történő felismerését követően az Agrárminisztérium a napokban bejelentette, hogy növeli az erdősítési támogatásokat. Míg globálisan az erdők üvegházhatású gáz megkötő képessége bír nagyobb jelentőséggel, addig helyben a mikro- és mezoklíma megőrzése és javítása az erdőtelepítések talán legkézzelfoghatóbb hozadéka.

A földtulajdonosok eddig elsősorban gazdasági megfontolásokból végeztek erdőtelepítéseket. Jobb termőhelyeken kifejezetten fatermesztési szándékkal, a gazdaságos mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlan földterületeken inkább egy minimális hasznot hajtó földhasznosításként, a lakóhelyüktől távol eső birtokokon pedig egy kisebb figyelmet igénylő gazdálkodási megoldásként.

A klímaváltozás a fásítások egy további jelentőségét is előtérbe helyezte. A várható időjárási szélsőségek ugyanis várhatóan a mezőgazdasági termelés lehetőségeit is nagyban befolyásolhatják majd, amely ellen a mezőgazdálkodók gyakorlatilag csak tudatos erdősítéssel és fásítással védekezhetnek. Ez tehát egy újabb szempont, ami miatt a gazdálkodóknak széles körben el kell gondolkodniuk azon, hogy a földjeik egy részén erdőket, fásításokat hozzanak létre.

Az Agrárminisztérium most az európai uniós törekvésekkel és lehetőségekkel összhangban jelentősen emelte meg ezeknek az erdőtelepítéseknek a támogatását. A bejelentett változások értelmében valamilyen mértékben az erdőtelepítési támogatások szinte minden eleme emelkedni fog:

• a költségek megnövekedésével arányosan átlagosan mintegy 20 százalékkal megemelkedik az első évben igényelhető ún. első kiviteli normatív támogatás, valamint az erdősítés kezdeti fejlődési időszakában kifizethető ápolási támogatás összege;
• őshonos erdők telepítése esetén egy újabb kiegészítő támogatás révén jelentős összeggel ösztönözik a ritka őshonos fafajok elegyítését;
• az előbbieknél is nagyobb léptékű változás továbbá, hogy a mezőgazdasági jövedelmek tényleges nagyságrendjéhez igazítják, és több, mint kétszeresére emelik a kieső mezőgazdasági jövedelmek ellentételezése céljából fizethető jövedelempótló támogatások összegét, illetve a gyorsan növő fafajok telepítése esetében is megemelik a kifizetési időszak hosszát.

Az előre látható, hogy a tervezett intézkedések valós ösztönzést jelentenek majd a gazdálkodók részére ahhoz, hogy legalább a gyengébb termőhelyi adottságú földek esetében elgondolkodjanak az erdőtelepítésen. Szükséges azonban, hogy az erdőtelepítések kockázatairól, és azok kivédési lehetőségeiről is ejtsünk pár szót. Egy erdőtelepítést megfelelő szakértelemmel és gondoskodással, valamint az időjárás tekintetében egy kis szerencsével gyorsan és eredményesen végre lehet hajtani. Ezek hiányában azonban az elemekkel való évekig tartó küzdelemre és sok felesleges költségre lehet számítani, illetve arra, hogy az ígéretesnek induló beruházásnak a kitűzött környezeti vagy gazdasági céloknak nem megfelelő erdősítés lehet a végeredménye.