A Vidékfejlesztési Minisztérium által meghirdetett, "Fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatások" elnevezésű programra a múlt hét közepéig - augusztus 16-ig - lehetett benyújtani pályázatot, a kormányzat ugyanis azt szeretné, hogy ha a fiatal gazdák által nőne a mezőgazdasági szektorban a foglalkoztatottság. A támogatás keretösszege mintegy 4 milliárd forint volt, amit a mezőgazdasági tevékenység megkezdéséhez lehetett igényelni.

Földosztás szociális alapon

Ezen túl a július végén meghirdetett szociális földprogrammal is az agrarszektorban dolgozók számát növelné a kormány, miután július végén arról döntöttek, hogy a szociális földprogram megvalósítása érdekében az önkormányzatok állami földeket kapnak vagyonkezelésbe, melynek célja, hogy a vidéken élő, hátrányos helyzetű lakosok munkalehetőséghez jussanak. A szociális földprogram a háztáji jellegű mezőgazdasági kistermelésre, illetve az állattartás végzésére ösztönözné a hátrányos helyzetű, gyakran munkanélküli családokat a helyi erőforrások kihasználásával.

A KSH legfrissebb ágazati foglalkoztatási adatai szerint 2009-ben 170 ezren dolgoztak a mezőgazdasági szektorban. A 2010-es általános mezőgazdasági összeírás adatai szerint az egyéni gazdaságok száma 600 ezer körül van, és nagyjából 80 ezret irányít fiatal gazda, közölte a KSH június végén. A mezőgazdaság 4-5 százalékát teszi ki a magyar GDP-nek, de beleszámítva azt is, hogy az agrárium megalapozza számos más ágazat tevékenységét, részesedése elérheti a 18 százalékot a statisztikai hivatal szerint.

Alig jön ki a minimálbér

"A magyar mezőgazdaságban jelenleg 70-80 ezer alkalmazott dolgozik, az idénymunkásokkal együtt ez a szám bizonyos időszakonként felmegy 140 ezerig. Plusz még van körülbelül 30 ezer egyéni vállalkozó, vagy családi gazdálkodás ebben a szektorban, akik árutermelőknek tekinthetők. Ennél több embernek tisztességes megélhetést a szektor nemigen tud biztosítani." - mondta Dr. Maár András, a MOSZ gazdasági részlegének vezetője.

Van körülbelül 460 ezer őstermelő (legalább is ennyi őstermelői igazolványt állítottak ki az illetékes hivatalok) de ebből mindössze 140 ezer főt regisztrál a kifizető ügynökség, azaz ennyien gazdálkodnak 1 hektárnál nagyobb földterületen a MOSZ adatai szerint. "Ennek a 140 ezernek a 70-80 százaléka is kevesebb mint 20 hektár földön gazdálkodik, jó, ha egy havi minimálbért megtermelnek. Tehát erre nem lehet alapozni a vidékfejlesztést. 

Nem tudja felszívni az agrárium a képzetlen munkaerőt

Hasonlóan látja a helyzetet Raskó György agrárvállalkozó, a Royal Tokaji Borászati Zrt, a Ceres, és a Csopak Holding elnöke. "A mezőgazdasági termelés nem tudja felszívni a képzetlen munkaerőt. Kaliforniában - a világ legnagyobb zöldségtermesztő vidékén - amikor szezon van, 5 millió mexikói dolgozik a földeken, aztán hazamennek. A termelésben csak az idénymunka idején van általában munkaerőhiány. Az idénymunkát pedig mindenhol napszámosokkal és vendégmunkásokkal oldják meg."

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet előzetes adatai szerint azonban nem tűnik olyan rossz üzletnek egyéni mezőgazdasági vállalkozónak lenni első ránézésre. A mezőgazdasági termelők közül az egyéni gazdaságok (egyéni mezőgazdasági vállalkozók és őstermelők) egy hektárra jutó jövedelme 2011-ben az előző évhez képest 47 százalékkal nőtt, elsősorban a gabonaárak növekedése miatt. A gazdák jövedelme az uniós csatlakozás óta csaknem folyamatosan növekedett, ami részben az évről évre emelkedő közvetlen támogatásoknak köszönhető. Az AKI szerint a 2009-es visszaesés után folytatódott a jövedelme növekedése.

A 2011-es év azonban nem volt kedvező az összes egyéni gazdaság számára (Az AKI 2011-re egyelőre csak az egyéni gazdaságokra vonatkozó adatokat közölte). Az év nyertesei a szántóföldi növénytermesztők voltak a gabonaárak növekedése miatt. A zöldségtermesztők jelentős veszteségeket szenvedtek el az előző évhez képest, elsősorban az árak csökkenése miatt. A szőlészeteknél és a gyümölcstermesztőknél is nőtt a jövedelem. Az állati termékek árai 2010-hez képest 20 százalékkal emelkedtek az AKI adatai szerint, ami a jövedelemnövekedésben is megjelent, annak ellenére, hogy a takarmányköltségek is nőttek.

"Gabonát egyébként megéri termeszteni, míg az állattartásból azonban csak nagyon komoly több-száz millió forintos tőkebefektetéssel lehet 1-2 százalékos a tőkemegtérülést elérni. A vidéken tehát ahelyett, hogy azt az illúziót keltik, hogy az önellátó kistermelőkkel lehet növelni a foglalkoztatottságot, inkább a vidék tőkevonzó képességét kellene javítani, hogy legyen befektetés a munkaigényes mezőgazdasági, illetve egyéb ágazatokba, különben a vidék teljesen leszakad." - mondta Máhr András.

Az egyéni gazdaságok nem ruháznak be

"Annak ellenére, hogy az egyéni gazdaságok 2011-ben az előző évhez képest csaknem 80 százalékkal növelték az egy hektárra jutó bruttó beruházásaikat, a hosszú távú tendencia aggodalomra ad okot. A jövedelmek 2003 óta szinte folyamatosan nőttek, az egyéni gazdaságok 2011-ben több mint négyszer annyi jövedelmet értek el, mint 2003-ban. Azonban a beruházások 2011-ben sem érték el a csatlakozás előtti szintet, található az AKI-jelentésben."

Pedig a beruházások, a termelési technológia folyamatos korszerűsítése elengedhetetlen feltétele a versenyképesség javításának, állapítja meg a tanulmány, amiből az is kiderül, hogy az uniós csatlakozás után eltelt hét teljes évből ötben az egyéni gazdaságok nettó beruházása negatív volt, vagyis a beruházások összege az amortizációt sem haladta meg, a gazdálkodók az elhasználódott eszközeiket sem tudták pótolni.

Katasztrofális teljesítmény

"A magyar mezőgazdaságban az egy termelőre jutó teljesítmény katasztrofális. Egy amerikai farmer közel 200 ember számára termeli meg az élelmiszert, a magyar meg jó, ha harmincnak. Ekkora teljesítménykülönbséggel nem lehet versenyképesnek lenni. Nem lehet plusz mezőgazdasági erőt beletuszkolni a magyar mezőgazdaságba, ha egyszer nem bírja el. Franciaországban az 50-es években több mint 2,5 millió mezőgazdasági termelő volt, ma kevesebb mint 600 ezer van 50 millió lakosra. A tízmilliós Magyarországon még mindig legalább 350 ezer őstermelő, egyéni gazda és társaságoknál alkalmazott munkaerő van. Ennek fele igazából ma is felesleges kényszervállalkozó." - mondta Raskó György.

A MOSZ szakértője szerint a mezőgazdasági termelés bővítésére mindenképpen szükség van, ha globális szinten nézzük a folyamatokat. A bővítésnél azonban a hatékonyságot és a versenyképességet kell szem előtt tartani. "Jelenleg nincs a világpiacon eladhatatlan mezőgazdasági termék, és külföldön egyre komolyabb tőkebefektetések tapasztalhatóak az agráriumban. Itthon viszont a kormánynak van egy nosztalgikus szemlélete, hogy a mezőgazdasági termelés majd attól lendül fel, ha sok önfoglalkoztató kisgazda van, ami egy illúzió, amibe már harmadszor szaladnak bele a különböző kormányzatok az elmúlt 20 évben.

Ahol munkaerőt lehetne felszívni, az maximum a helyi, elsődleges élelmiszer-feldolgozás és kereskedelem lehetne. A manufakturális helyi élelmiszertermelésben én is látom a fantáziát. El tudom képzelni, hogy itt pár tízezer ember munkához juthatna. Illetve, az így termelt élelmiszerek piacra juttatásához kapcsolódó szektorokban. Az alapanyag-termelésben sajnos nincs rájuk szükség, mondta Raskó György.