2022. június 28. kedd Levente, Irén

Hírek - Agrárpénzek

Soha nem volt még ennyire fontos a költségek lefaragása

A jelenlegi, felbolydult piaci viszonyok és drasztikusan megdrágult inputköltségek időszakában is megéri a szántóföldi növénytermesztés, hiszen a terményárak is soha nem látott magasságokban vannak. A háború új helyzetet teremtett, amelyből a növénytermesztők így is nyertesen jöhetnek ki, ám az állattenyésztők számára komoly gondokat okoz a mostani piaci turbulencia. Harnóczi György, az OTP Agrár főosztályvezetője az Agrárszektornak elmondta, az okszerű gazdálkodás, a felesleges költségek következetes lefaragása és alternatív megoldások keresése segíthet a megváltozott helyzetben. Ebben a folyamatban nagy lendületet adhat a modern technológiák beszerzése és alkalmazása is.
 
 

A tavalyi évben mind a búzát, mind a kukoricát tekintve jó terméshozamokat láthattunk világszinten, ám a 2022-es év várhatóan jóval nehezebbnek ígérkezik. Ukrajnában az orosz-ukrán fegyveres konfliktus, Oroszországban pedig a gazdasági szankciók veszélyeztetik a gabonaexportot, ami - tekintve, hogy a két ország adja a világ búzaexportjának 29 százalékát, a világ árpaexportjának több mint 30 százalékát és a világ kukoricaexportjának 19 százalékát - érzékenyen érintheti a világpiacot, főleg az állandó importra szoruló államokat.

A tavasz kiemelkedő agráreseménye: Agrárium Konferencia Kecskeméten

Április 6-án rendezi meg Kecskeméten a Portfolio Csoport tavaszi Agrárium 2022 konferenciáját, amely a gazdálkodási évet megalapozó, illetve megerősítő információkat nyújt a hazai agrárgazdaság szereplőinek. A rendezvény bemutatja és részletesen kifejti azokat a legfontosabb jogszabályi, támogatási, piaci, finanszírozási, innovációs és jövedelmezőségi változásokat, amelyek döntően befolyásolhatják az agrárvállalkozások tevékenységeit. A konferencia gyakorlati útmutatással és naprakész információkkal járul hozzá ahhoz, hogy az agrárgazdasági vállalkozások eredményes gazdasági döntéseket hozhassanak. A rendezvény valamennyi üzemméretű gazdálkodónak hasznos tájékoztatást nyújt a 2022-es évet érintő legjelentősebb agrárgazdasági változásokról. Ne hagyja ki az Agrárium 2022 Konferenciát április 6-án Kecskeméten!

Például Oroszország és Ukrajna együttesen fedezi Egyiptom búzaimport iránti keresletének több mint 70 százalékát és Törökország is jelentős összeget költ orosz és ukrán búzára, importjának 74 százaléka ebből a két országból származik. Ezen túlmenően Ukrajna orosz inváziója növeli a már amúgy is megnövekedett műtrágyaárakat egy olyan időszakban, amikor az ellátás szempontjából kritikus fontosságú növények vetése világszerte folyamatban van. Oroszország gyakorlatilag megrendíti a nemzetközi műtrágyapiacot azzal, hogy 2022. március 4-én leállította a műtrágya exportját. A műtrágyahiány pedig erősítheti a főbb haszonnövények globális készletének csökkenését az idei szezonban.

Elszálló inputköltségek

Felmerül a kérdés, hogy mit tehetnek egy ilyen üzleti környezetben a termelők. 

Megtakarítási lehetőség csak a tudatosabb, okszerűbb tápanyagutánpótlásban, a precíziós gazdálkodásban van. A gazdálkodóknak erre kell törekedniük, ráadásul nem csupán a műtrágyaárak miatt

 - mondta az Agrárszektornak Harnóczi György, az OTP Agrár főosztályvezetője. A szakember elismerte: mindez nem egyszerű feladat, és a lehetőségek is korlátozottak. Ha hosszabb távon nem rendeződik vissza a műtrágyapiac, vagyis a műtrágyák rendelkezésre állásában és árában tapasztalható negatív hatások, akkor mindez kényszerítheti a gazdálkodókat a vetésváltási rendszereik felülvizsgálatára. 

Szóba jöhet például a kevesebb műtrágyát igénylő növényekre való áttérés, pillangós növények kiterjedtebb alkalmazása. A gazdálkodóknak azt is mérlegelniük kell, hogy a megnövekedett műtrágya- és egyéb inputköltségek milyen terményekből térülhetnek meg.

Dráguló energia

Bonyolítja a helyzetet, hogy nem csupán a műtrágyaárak emelkedtek az utóbbi időkben drasztikus mértékben, hanem az energiaárak is, ez pedig szintén jelentősen megnöveli a gazdálkodás költségszintjét. Felmerül a kérdés, hogy milyen eszközöket vethetnek be az energiaköltségek lehetséges csökkentésére a termelők. A főosztályvezető szerint az energiafelhasználás csökkentése ijesztő feladatnak tűnhet, de valójában sok apróság is változást hozhat. 

A növénytermesztési rendszerben a talajművelés csökkentésével redukálható az energiafelhasználás, mivel a kevesebb művelet alacsonyabb üzemanyag- és géphasználatot jelent. Így már a precíziós gazdálkodás olyan lehetőségeit is érdemes figyelembe venni, mint például a GPS-irányítórendszerek és az automatikus kormányzási technológia, valamint azon eszközök, amelyek segítségével a leghatékonyabb útvonalakat lehet megtalálni. Az ilyen rendszerek kiküszöbölik a kihagyásokat és az átfedéseket, és ezek is mind üzemanyag-megtakarítást eredményeznek.

További lehetőség a talaj állapotához való megfelelő igazodás lehet. A nagyobb táblákon a talajművelés történhet olyan korszerű traktorral, amelyre fel van szerelve egy a talaj állapotát, tömörödöttségét felmérő talajszkenner. A traktor által vontatott talajművelő gép, például eke pedig a szkenner információi alapján változtatja az optimális művelési mélységet. Mindez jelentős üzemanyag-megtakarítást jelent - igaz, kezdeti befektetést igényel.

Harnóczi György (Forrás: OTP Bank)

A terményárak segítenek

A megnövekedett költségek jelentős kiadásokat eredményeznek a gazdálkodásban, de pótolja a kiesést a dráguló termény is - hiszen valamennyi szántóföldi növény ára komoly emelkedést élt meg az utóbbi időben.

Megítélésem szerint a növénytermesztés még a jelenlegi input-output árak és támogatások mellett is eredményesen végezhető. A költségek növekedése ugyanis a növénytermesztők szemszögéből nem mondható annyira kedvezőtlennek abban az esetben, ha a hozam megfelelő és az értékesítési árak felfelé mozdulnak.

Tény, hogy az elmúlt időszakban a gabona- és olajnövények árának más növényekét meghaladó emelkedése volt tapasztalható. A felvásárlási ár piaci folyamatok és az azokat befolyásoló tényezők eredményeképp alakul ki, a növénytermesztési szereplőktől független, mégis komoly hatása van a jövedelmezőségre.

Erősödik a biztosítási, egyelőre kivár a kockázatkezelési rendszer
2020-ban ötmilliárd forintról hétmilliárdra, 2021-ben pedig további négymilliárddal nőtt a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás keretösszege. Harnóczi György szerint a mezőgazdasági biztosítási piacon évek óta tapasztalható kétszámjegyű növekedés indokolta az említett támogatási keretösszeg növelését is. 
Mi úgy látjuk, hogy még mindig komoly lehetőségek rejlenek ezen a téren, így ebben az évben is tovább nőhet a népszerűsége a díjtámogatott biztosításoknak. Ennek egyik oka, hogy a terményárak jelentős megugrásával azonos hozamszint mellett nagyobb termelési értéket kell biztosítani, ami automatikusan emeli a biztosítási díjakat. Emellett a súlyos téli-tavaszi aszály jelentősen megnövelheti a keresletet az „A” típusú, aszálykatasztrófa ellen is védelmet nyújtó biztosítások iránt, továbbá az Agrárminisztérium a díjtámogatás növelésével folyamatosan biztosítja a magas díjtámogatási színvonalat
 - mondta el a főosztályvezető. Kifejtette: a Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer nem fedte le a mezőgazdasági ágazat minden igényét és valamennyi kockázatát, ezért is jelentett nagy előrelépést a gazdasági és piaci jellegű kockázatoknak egyaránt kitett mezőgazdasági termelők számára a 2021-től indult mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer. Ez a biztosítás és a támogatás elemeit ötvöző új eszköz az időjárási káresemények kezelése mellett a mezőgazdasági termelőnek nem felróható olyan kockázatokból fakadó jövedelemcsökkenés enyhítésére is segítséget nyújthat, mint például az állat- és növénybetegségek, a piaci árak csökkenése, a jelentős értékesítési lehetőségek elvesztése, a devizaárfolyamok változása vagy éppen a termelés során felmerülő költségek növekedése. A csatlakozás önkéntes és 3 éves időszakra jelent kötelező tagságot a mezőgazdasági termelő számára. 
A termelők 2021-ben inkább óvatosak voltak, amely a 3 éves elköteleződés és a komplexebb adatszolgáltatást miatt várható is volt. Az induló évben a rendszerhez többségében Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Csongrád-Csanád megyei termelők csatlakoztak, jellemzően baromfitartók, gyümölcstermesztők, szántóföldi növénytermesztők, illetve vegyes gazdaságok. Reméljük, hogy a múlt évi tapasztalatok alapján egyre több termelő fog élni ezzel a kockázatmérséklési lehetőséggel.

A termelői árak mellett a jövedelmező működés másik kulcskérdése az időjárás, például aszály esetén ugyanolyan költségszint mellett kevesebb termés várható. Költségoldalon pedig addig érdemes a ráfordításokat visszaszorítani, ameddig az nem jár a termelési érték csökkenésével. Ezen túl kiemelendő, hogy a termesztéstechnológia eltérő színvonala a fajlagos ráfordítások nagyságrendjében fog jelentkezni. Az eltérő ráfordítási szintek pedig különböző hozamszintet eredményeznek, és egy intenzív technológiával az időjárás miatti hozamkiesés is mérsékelhető. A növénytermesztési ágazatok eredményességének fokozása során rengeteg döntési pontot lehet említeni, amelyek ráadásul minden évben újra és újra jelentkeznek a gazdáknál.

Bajban az állattartók

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai szerint Magyarországon február harmadik hetében a takarmánybúza 41,4%-kal, a takarmánykukorica 27,7%-kal, a napraforgómag 35,8%-kal, a szójabab 45,4%-kal, a repcemag pedig 43,9%-kal magasabb termelői áron forgott az egy évvel korábbinál. A termények árát sajnos már nem csak az éves hozam, hanem az éghajlatváltozás hatásai, a világpiaci tendenciák, valamint a politika is befolyásolja. A gabonafélék és az olajnövények árára további nyomást gyakorol az orosz-ukrán konfliktus is. Az nem kérdés, hogy maradnak-e a magas terményárak, sőt további drágulások vannak kilátásban. Kirívó probléma ugyanakkor, hogy mindez az állattenyésztés esetében napjainkig igen alacsony felvásárlási árakkal párosult. A háború hatására viszont az árak növekedésnek indultak, kérdéses ugyanakkor, hogy egyes ágazatoknál a drasztikus takarmányárakat a növekvő felvásárlási árak mennyire tudják kompenzálni. Amennyiben egy állattenyésztő termőföld nélkül gazdálkodik, nemcsak a földalapú támogatásból marad ki, de a takarmányt is kénytelen megvásárolni, ezzel kiszolgáltatottá válik a takarmánypiacon tapasztalt árrobbanásnak és bizonytalanságnak is. 

A költséghatékonyság javításában fontos szerepet játszik az, hogy saját vagy vásárolt a takarmányalapanyag, illetve hogy milyen receptúrát alkalmaznak a takarmányozás során, és hogyan állítják össze a korcsoportok takarmányozását. Szóba jöhetnek melléktermékek és olcsóbb takarmányok is, amelyek a naturális mutatókat biztosan rontani fogják, de pénzügyi oldalról mégis ezek jelenthetik az észszerűbb választást

 - vélekedett Harnóczi György.

Támogatott tartalom! A cikk megjelenését az OTP Agrár támogatta.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom

    Portfolio Digital Transformation 2022

    Lépéskényszerben a vállalkozások: aki nem digitalizál,le fog maradni!

    Tiszaújváros-Kelet-magyarországi Gazdasági Fórum 2022

    Ingyenes esemény a Tisia Hotelben