2021. október 19. kedd Nándor

Hírek - Agrárpénzek

Sok árulkodó jelből jön rá a NAV, ki csalja el az áfát

Számos körülmény miatt következtethet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) arra, hogy egy-egy vállalkozás áfacsalásban lehet érintett. A gazdasági nyomozásokban alkalmazott új trendek a kereskedelmi lánc bármely szereplőjével szemben érvényesíthetők. Az áfacsalásokkal kapcsolatos vizsgálatok a vállalkozások szempontjából óriási kockázatot jelenthetnek, és akár a cégek piaci létét is veszélybe sodorhatják. Az élelmiszergazdaságban éves szinten 300 milliárd forintra becsülik az áfacsalások mértékét.
 
 

Az adóhatóság több körülmény vizsgálatakor is arra a következtetésre juthat, hogy az ellenőrzött adózónak tudnia kellett volna a beszállítója (vagy a beszállítójának beszállítója) által elkövetett áfacsalásról – állapította meg Farkas Gábor, a PwC Magyarország Kft. adótanácsadási üzletágának vezető menedzsere a K&H Bank Agrár Klubjában. Ilyen „jel” lehet például, ha vezetői szinten személyi „összefonódások” tapasztalhatók a vizsgált cég és beszállítója között, vagy a beszállító nem rendelkezik „megfelelő személyi és tárgyi körülményekkel” (például egy kereskedést végző társaságnak nincs saját raktára). További körülmény lehet, ha a megrendelések nem írásban, hanem telefonon történtek, illetve az ügyletek ellenértékét készpénzben, külföldi devizában egyenlítették ki, vagy újonnan alapított cégek vesznek részt az adásvételben.

A gazdasági nyomozásokban alkalmazott új trendek a kereskedelmi lánc bármely szereplőjével szemben érvényesíthetők – hívta fel a figyelmet Kelemen Dániel, a Réti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal ügyvédje. Ilyenek lehetnek a rajtaütésszerű helyszíni ellenőrzések, az elektronikus adathordozón tárolt adatok (számítógépek, szerverek, stb.) lefoglalása, a titkos adatgyűjtés (például telefonok lehallgatása, e-mailek monitorozása), a nem döntéshozó munkavállalók kihallgatása és esetenként meggyanúsítása, vagy a vezető tisztségviselők elleni vádemelés. Így alapvető fontosságú tisztában lenni azzal, mely esetekben és milyen terjedelemben áll, állhat fenn az adott cég, illetve cégvezetők felelőssége – tette hozzá a szakember.

MTI Fotó: Ujvári Sándor

Az utóbbi időszak élelmiszerpiaci áfacsökkentéseinek, illetve a fordított áfa bevezetésének egyik fő motivációja az volt, hogy az ágazatban uniós szinten magas – évi mintegy 300 milliárd forintra becsült - áfacsalások számottevően csökkenjenek – mondta Tresó István, a K&H Agrárüzletág vezetője. A mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatoknál azonban továbbra is fennáll a veszélye annak, hogy a cégek tudtuk nélkül adócsalás áldozataivá válnak. Különösen igaz lehet ez folyamatos kereskedelemnél, illetve akkor, ha a vállalkozások sok fajta, egyedileg nem azonosítható és hosszú idejű tárolásra alkalmas termékekkel foglalkoznak.

Tresó István szerint óriási kockázatot jelent a cégek és a finanszírozó pénzintézetek szempontjából egyaránt, hogy ezekre az esetekre jellemzően csak a NAV ellenőrzéseken derül fény. Egy nagyobb vizsgálat ugyanis a jelentős anyagi veszteség mellett komoly, akár több hónapig is elhúzódó fennakadást okozhat a napi működésben, és akár a cég piaci létét is veszélybe sodorhatja.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu