2019. július 17. szerda Endre, Elek

Hírek - Agrárpénzek

Sok árulkodó jelből jön rá a NAV, ki csalja el az áfát

Számos körülmény miatt következtethet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) arra, hogy egy-egy vállalkozás áfacsalásban lehet érintett. A gazdasági nyomozásokban alkalmazott új trendek a kereskedelmi lánc bármely szereplőjével szemben érvényesíthetők. Az áfacsalásokkal kapcsolatos vizsgálatok a vállalkozások szempontjából óriási kockázatot jelenthetnek, és akár a cégek piaci létét is veszélybe sodorhatják. Az élelmiszergazdaságban éves szinten 300 milliárd forintra becsülik az áfacsalások mértékét.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

Az adóhatóság több körülmény vizsgálatakor is arra a következtetésre juthat, hogy az ellenőrzött adózónak tudnia kellett volna a beszállítója (vagy a beszállítójának beszállítója) által elkövetett áfacsalásról – állapította meg Farkas Gábor, a PwC Magyarország Kft. adótanácsadási üzletágának vezető menedzsere a K&H Bank Agrár Klubjában. Ilyen „jel” lehet például, ha vezetői szinten személyi „összefonódások” tapasztalhatók a vizsgált cég és beszállítója között, vagy a beszállító nem rendelkezik „megfelelő személyi és tárgyi körülményekkel” (például egy kereskedést végző társaságnak nincs saját raktára). További körülmény lehet, ha a megrendelések nem írásban, hanem telefonon történtek, illetve az ügyletek ellenértékét készpénzben, külföldi devizában egyenlítették ki, vagy újonnan alapított cégek vesznek részt az adásvételben.

A gazdasági nyomozásokban alkalmazott új trendek a kereskedelmi lánc bármely szereplőjével szemben érvényesíthetők – hívta fel a figyelmet Kelemen Dániel, a Réti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal ügyvédje. Ilyenek lehetnek a rajtaütésszerű helyszíni ellenőrzések, az elektronikus adathordozón tárolt adatok (számítógépek, szerverek, stb.) lefoglalása, a titkos adatgyűjtés (például telefonok lehallgatása, e-mailek monitorozása), a nem döntéshozó munkavállalók kihallgatása és esetenként meggyanúsítása, vagy a vezető tisztségviselők elleni vádemelés. Így alapvető fontosságú tisztában lenni azzal, mely esetekben és milyen terjedelemben áll, állhat fenn az adott cég, illetve cégvezetők felelőssége – tette hozzá a szakember.

MTI Fotó: Ujvári Sándor

Az utóbbi időszak élelmiszerpiaci áfacsökkentéseinek, illetve a fordított áfa bevezetésének egyik fő motivációja az volt, hogy az ágazatban uniós szinten magas – évi mintegy 300 milliárd forintra becsült - áfacsalások számottevően csökkenjenek – mondta Tresó István, a K&H Agrárüzletág vezetője. A mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatoknál azonban továbbra is fennáll a veszélye annak, hogy a cégek tudtuk nélkül adócsalás áldozataivá válnak. Különösen igaz lehet ez folyamatos kereskedelemnél, illetve akkor, ha a vállalkozások sok fajta, egyedileg nem azonosítható és hosszú idejű tárolásra alkalmas termékekkel foglalkoznak.

Tresó István szerint óriási kockázatot jelent a cégek és a finanszírozó pénzintézetek szempontjából egyaránt, hogy ezekre az esetekre jellemzően csak a NAV ellenőrzéseken derül fény. Egy nagyobb vizsgálat ugyanis a jelentős anyagi veszteség mellett komoly, akár több hónapig is elhúzódó fennakadást okozhat a napi működésben, és akár a cég piaci létét is veszélybe sodorhatja.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most extra kedvezményes áron >>

    Kelet-magyarországi Agrárfórum 2019

    Ingyenes rendezvény >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu