Az adóhatóság több körülmény vizsgálatakor is arra a következtetésre juthat, hogy az ellenőrzött adózónak tudnia kellett volna a beszállítója (vagy a beszállítójának beszállítója) által elkövetett áfacsalásról – állapította meg Farkas Gábor, a PwC Magyarország Kft. adótanácsadási üzletágának vezető menedzsere a K&H Bank Agrár Klubjában. Ilyen „jel” lehet például, ha vezetői szinten személyi „összefonódások” tapasztalhatók a vizsgált cég és beszállítója között, vagy a beszállító nem rendelkezik „megfelelő személyi és tárgyi körülményekkel” (például egy kereskedést végző társaságnak nincs saját raktára). További körülmény lehet, ha a megrendelések nem írásban, hanem telefonon történtek, illetve az ügyletek ellenértékét készpénzben, külföldi devizában egyenlítették ki, vagy újonnan alapított cégek vesznek részt az adásvételben.
A gazdasági nyomozásokban alkalmazott új trendek a kereskedelmi lánc bármely szereplőjével szemben érvényesíthetők – hívta fel a figyelmet Kelemen Dániel, a Réti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal ügyvédje. Ilyenek lehetnek a rajtaütésszerű helyszíni ellenőrzések, az elektronikus adathordozón tárolt adatok (számítógépek, szerverek, stb.) lefoglalása, a titkos adatgyűjtés (például telefonok lehallgatása, e-mailek monitorozása), a nem döntéshozó munkavállalók kihallgatása és esetenként meggyanúsítása, vagy a vezető tisztségviselők elleni vádemelés. Így alapvető fontosságú tisztában lenni azzal, mely esetekben és milyen terjedelemben áll, állhat fenn az adott cég, illetve cégvezetők felelőssége – tette hozzá a szakember.
Az utóbbi időszak élelmiszerpiaci áfacsökkentéseinek, illetve a
fordított áfa bevezetésének egyik fő motivációja az volt, hogy az
ágazatban uniós szinten magas – évi mintegy 300 milliárd forintra
becsült - áfacsalások számottevően csökkenjenek – mondta Tresó István, a
K&H Agrárüzletág vezetője. A mezőgazdasági és élelmiszeripari
vállalatoknál azonban továbbra is fennáll a veszélye annak, hogy a cégek
tudtuk nélkül adócsalás áldozataivá válnak. Különösen igaz lehet ez
folyamatos kereskedelemnél, illetve akkor, ha a vállalkozások sok fajta,
egyedileg nem azonosítható és hosszú idejű tárolásra alkalmas
termékekkel foglalkoznak.
Tresó István szerint óriási kockázatot jelent a cégek és a finanszírozó pénzintézetek szempontjából egyaránt, hogy
ezekre az esetekre jellemzően csak a NAV ellenőrzéseken derül fény.
Egy nagyobb vizsgálat ugyanis a jelentős anyagi veszteség mellett
komoly, akár több hónapig is elhúzódó fennakadást okozhat a napi
működésben, és akár a cég piaci létét is veszélybe sodorhatja.