Március 31-ig lehet beküldeni a nitrátadatlapot a tavalyi év során a termőterületre kikerült nitrát mennyiségéről. A kötelező adatszolgáltatás a nitrátérzékeny területen gazdálkodókra vonatkozik. Az adatszolgáltatást az ügyfélkapun keresztül kell teljesíteni, az ehhez szükséges tudnivalókat itt foglalja össze a Nébih.

Nitrátérzékeny területeken fontos, hogy

• a gazdálkodó rendelkezzen 5 évnél nem régebbi talajvizsgálati eredménnyel;
• az állattartó telepen képződött trágyát szivárgásmentes, szigetelt, tárolóban gyűjtse;
• a földekre szerves trágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége ne haladhatja meg a 170 kg/ha értéket, beleértve a legeltetett jószág ürülékét is;
• a kijuttatott istállótrágyát haladéktalanul, egyenletesen a talajba dolgozza;
• hígtrágyát csak talajvédelmi tervre alapozva használjon;
• műtrágyát a 12 százaléknál meredekebb lejtésű területen azonnal bedolgozzon;
• ültetvényekben a 15 százaléknál meredekebb lejtésű területeken csak erózió elleni védelem mellett juttasson ki trágyát;
• betakarítás után a szármaradvány alászántásával legfeljebb 80 kg/ha nitrogén (N) hatóanyagot juttasson ki, ha oda 15 napon belül nem kerül növény.

Tilos

• 17 százaléknál nagyobb lejtésű területre trágyát kivinni;
• fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra trágyát bármikor kijuttatni;
• október 31-től február 15-ig trágyázni - kivéve az őszi kalászosok fejtrágyázását, ami február 1-től lehetséges.

Az állattartó teleppel kapcsolatban egy sor jelentési kötelezettség van, benne az állatok éves átlagos létszáma, a keletkezett trágya mennyisége és felhasználása, a legeltetéssel hasznosított terület adatai stb.

Az adatszolgáltatást minden fent említett gazdálkodónak teljesítenie kell, akkor is, ha a trágyázásra vonatkozó sorok nulla értékkel szerepelnek. Adatszolgáltatás hiányában a talajvédelmi hatóság bírságot szabhat ki, melynek összege 10.000 - 100.000 forint lehet. Számoljuk át többször a kikerült nitrogén mennyiségét, mert