Az utóbbi években egyre kézzelfoghatóbbá váltak az éghajlatváltozás következményei. Az ezek ellen való hatékony védekezéshez mire volna szükség Magyarországon?
A klímaváltozás egyre erőteljesebben érezteti hatását. Az időjárás szélsőségessé vált, egyes helyeken a hirtelen lezúduló nagymennyiségű csapadék és annak egyenlőtlen eloszlása okoz problémát, máshol pedig a hosszúra nyúló extrém meleg és száraz időszakok már-már a félsivatagi klímára hajaznak. A Duna–Tisza közi Homokhátságon például a szárazság már a talajvízre is olyan mértékben hatott, hogy bizonyos pontokon húsz év alatt akár 4 métert is csökkent a szintje. A 19. században elindított folyószabályozásokkal és a lápos részek lecsapolásával mezőgazdasági művelésre alkalmas szántóterületek jöttek létre és a belvízmentesítés miatt számos csatorna létesült. Ezt követően viszont a korábbi áradások helyett a mezőgazdaság leginkább már csak a csapadékra és később az öntözésre támaszkodott, napjainkban pedig mindkettő elérhetősége erőteljesen korlátozott. Az öntöző csatornák, tározók és fúrt kutak a teljes terület igen kis részén oldják csak meg a vízpótlást, és ott is csak átmenetileg vezetnek eredményre csapadék hiányában. Ráadásul a legprecízebb öntözéssel kijuttatott vízből is fog valamennyi elpárologni, ami máshol fog csapadékká képződni.
Erre kínálhat napjainkban megoldást a belvízmentesítő csatornák átmeneti feltöltése, a terület elárasztása, ami pozitívan hathat a talajvíz szintjére és nem utolsó sorban az ökoszisztémára is. Tapasztalatok szerint az időlegesen elárasztott területeken is óriási zöldtömeg növekedés jön létre, amit tökéletesen lehet legeltetésre használni. Természetesen az elárasztásnak mindig van fizikai korlátja, nagy kérdés, hogy hova juttatható ki a víz. A vízkészletben beállt csökkenés visszafordítása nagyon fontos, szerencsére már elindult egy lassú, de pozitív változás. Azonban minden egyes projekt sikeres megvalósítása kizárólag a környék vízrendszerének pontos ismeretével lehetséges.
A víz önmagában nem oldja meg a problémát, a víz hiánya viszont rávilágít a változtatás szükségességére.
A hagyományos talajművelés mennyire hatott a talajállapot romlására? Milyen alternatív módszerek léteznek, és ezek hogyan járulnak hozzá a fenntarthatóbb mezőgazdasághoz?
Sok helyen még mindig a forgatásos növénytermesztés dominál, pedig a legkevésbé ez segíti elő a talaj regenerációját, sőt a párolgás, a szénvesztés is jelentősebb a nagyobb felület miatt. Azonban nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy bizonyos esetekben a forgatásos alapművelésnek ne lenne létjogosultsága. Ehelyett a megfelelő időben végzett szántás, a talajfelszín zárása, a növény igényének figyelembevétele vagy az indokolatlan műveletek elhagyása a lényeges. Például máig alkalmazott gyakorlat a kalászosok betakarítása után elvégezett nyár végi szántás, amelyről kijelenthető, hogy jelentős nedvességvesztéssel jár. Arra kell tehát törekedni, hogy a megművelt réteg a lehető legkevésbé legyen bolygatva, emellett pedig a talaj takarásának is párolgáscsökkentő, szénmegkötő hatása van.
Megoldást jelenthet az is, ha a talajművelés nem minden évben történik meg, vagy ha elhagynak bizonyos, korábban fontosnak tartott műveleteket. Szintén csökkenthető a beavatkozások száma, ha egyes munkafázisokat összevonnak, és kombinált, több műveletet egyszerre végző gépeket használnak.
A precíziós tervek elkészítéséhez és a technológiák alkalmazásához kulcsfontosságú a folyamatos monitorozás. Sajnos még mindig alacsony a precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó eszköz használata, 2023-ban a gazdaságok alig 10 százaléka élt vele. Az új technológiák használatát előremutató és támogatandó célnak tartjuk.
E folyamat során az OTP Agrár segítséget nyújt ezen fejlesztések megvalósításához.
A klímaváltozás nemcsak az időjárást, hanem a növények és kártevők fejlődési ciklusait is befolyásolja. Ez milyen problémákat okozhat?
Az évszakok hosszának megváltozásával a fenológiai fázisok is eltolódtak, az érési idők korábbra jöttek, az egyes fajok mélynyugalma nem teljes az elmaradó hideghatás miatt, új kártevők és velük együtt kórokozók jelentek meg szinte az összes kultúrában. Például az aflatoxinokat termelő penészgombák terjedése észak felé tolódott Európában, így az már azokon a helyeken is előfordulhat, ahol korábban nem okozott problémát. A fertőzés nálunk is országos szintű gazdasági károkat okozhat az agrárgazdasági szereplőknek, ahogy azt tapasztalhattuk a múlt évben is.
Mindez azért is okozhat súlyos problémát, mert a gombabetegségnek kitett kukorica jelenleg a legnagyobb mértékben felhasznált alapanyag a takarmányozásban. A gabonamagvak az AKI 2023. évi felmérése szerint 61,8 százalékot tettek ki a haszonállatok számára gyártott takarmánykeverékek alapanyagai között. Ennek 37,3 százaléka volt kukorica (842 ezer tonna) és további 55 ezer tonna kukorica DDGS-t használtak a keveréktakarmányokhoz.
A betegségek mellett ráadásul a kukorica fejlődését az aszályos időszakok is hátráltatják az ország nagy részén. Emiatt, ahol már több éve tapasztalható a kiszáradás, ajánlott az alacsonyabb FAO számú, koraibb érésű fajtákat alkalmazni, illetve rövidebb tenyészidejű alternatív takarmánynövényt vagy takarmánykeveréket beállítani a vetésforgóban. A klíma hatásaihoz alkalmazkodó fajták választása ráadásul nem csak a kukoricánál, hanem a legtöbb olyan kultúrnövénynél javasolt, ahol az időjárás következtében sérül a hozam. Emellett az ideális terméshozam eléréséhez fontos a vetés megfelelő időzítése is, például a kukorica esetében az optimális vetésidőn belüli vetés akár 5 százalékkal is növelheti a hozamot.
Az ukrán gabonaimport az elmúlt években fontos szerepet játszott a takarmányhiány enyhítésében. Milyen hatással van az EU és Ukrajna közötti új kereskedelmi megállapodás a hazai agrárpiacra, és milyen következményekkel járhat a kvóták bevezetése a jövőben?
Az évszázados aszállyal terhelt 2022. évben az import gabona segített a hazai takarmányhiányon. A behozott kukorica mennyiségének 63 százaléka érkezett Ukrajnából, további 27 százalékot pedig a környező országokból, Romániából, Szerbiából és Szlovákiából importált Magyarország.
A Bizottság adatai szerint a 2024/25 gazdasági évben 5 millió tonna kukorica és 2,9 millió tonna búza érkezett az EU-ba, melynek nagy része Spanyolországba irányult. Az adatok azt is mutatják, hogy 2022 áprilisa és 2024 decembere között Ukrajnából összesen 35 millió tonna kukorica, 15 millió tonna búza és 2 millió tonna árpa érkezett az EU-ba. A teljes ukrán gabona export ebben az időszakban ennek közel duplája volt, az EU-n kívül fő célországok pedig Kína, Egyiptom, Törökország és Indonézia voltak.
A vámmentes ukrán gabona beáramlása Európa-szerte gazdatüntetéseket váltott ki, ezért idén júniusban az EU már nem hosszabbította meg az egyezményt. A július elején közzétett kvóták szerint az EU akár 80 százalékkal is csökkentheti a búza és a cukor importját, ez az intézkedés pedig várhatóan arra ösztönzi majd az ukrán termelőket, hogy több terményt adjanak el ázsiai és afrikai piacokon. A kvóták magasabbak lesznek, mint a 2016 óta hatályban lévő első EU-Ukrajna szabadkereskedelmi megállapodásban szereplők, de jelentősen alacsonyabbak az elmúlt három évben vámmentesen importált mennyiségeknél.
A megállapodás 40 árucikkből áll és még a tagállamok minősített többségének is el kell fogadnia. Fontos elem az is, hogy a tagállamok számára lehetővé teszi további intézkedések meghozatalát a piacaik védelme érdekében.
Az új megállapodástervezet szerint Ukrajna vállalja, hogy 2028-ig bevezeti az uniós mezőgazdasági szabályokat, különösen az állatjóléti, növényvédőszer-használati és állatgyógyászati előírások terén.
A zöld finanszírozás és az ESG-szempontok egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a pénzügyi szektorban. Milyen változásokat hozott az MNB új előírása a vállalati hitelezés gyakorlatában, és hogyan érinti ez a mezőgazdasági szereplőket?
A szabályozói fókusz egyre inkább a klímaváltozással és környezeti kockázatokkal kapcsolatos tényezőkre irányul, előmozdítva a zöld finanszírozás térnyerését. A megfelelési elvárások kiterjednek az üzleti modellekre, vállalatirányításra, valamint a kockázatkezelés – különösen a hitelkockázat – területére. Az MNB elvárása szerint a bankoknak az új vállalati hitelkihelyezések során – a kockázatkezelés részeként – fel kell mérniük az ESG szempontból releváns információkat.
A kérdőív alkalmazása július 1-jétől lépett életbe az 500 millió forintot meghaladó új vállalati hitelek esetén, amely 2028-ra fokozatosan kiterjed a 100 millió forint feletti hitelekre is.,
Milyen konkrét eszközökkel tudja az OTP Agrár támogatni a gazdálkodókat a klímaváltozások kezelésében?
Az OTP Agrár célja, hogy stabil pénzügyi hátteret és szakmai támogatást nyújtson a gazdálkodóknak a változó környezeti és piaci körülmények között is.
Ennek részeként testreszabott finanszírozási megoldásokat kínálunk, amelyek segítik az öntözésfejlesztést, a talajkímélő technológiák bevezetését vagy a fenntartható gazdálkodás kialakítását. A KAP ST kamattámogatott beruházási hitellel segítjük elő a pályázati önrész finanszírozását, alacsony kamatköltséggel és akár kezességi díjtámogatással is. Konstrukcióink nemcsak a fejlesztések megvalósítását és üzemeltetését segítik, hanem hozzájárulnak a hazai agrárium versenyképességének és fenntarthatóságának erősítéséhez is.
Fotó: OTP
(x)
