Az első negyedéves GDP-adatok megerősítették az eddigi képet: a gyenge adat Amerikában az országot sújtó ítéletidőnek volt betudható – az áprilisi és...
A vetőmag a növénytermesztés legértékesebb eleme, az egyetlen, mely – genetikai anyagának és hatalmas energiatartalékának köszönhetően – új növény lét...
A termesztési költségek növekedésével a biztos megtérüléshez egyre magasabb termésátlagokat kell megcélozni a szántóföldi növénytermesztésben. Nincs e...
Európa nagy részén a szokásosnál melegebb volt a téli időszakban, a növények az elmúlt évek átlagánál fejlettebb állapotban vannak. Komolyabb téli fag...
Az EURO-ECO Csoport tagjaként működő UNIVER-PENTA Kft. névjegyzéki szaktanácsadói, munkatársai országszerte nap mint nap találkoznak olyan kérdésekkel...
Az USDA májusi jelentésében, amely egyben az első az új szezon terméskilátásaira vonatkozóan, a globális búzatermést 697 millió tonnára becsüli, ami c...
2014. május 15. napján lejárt a fiatal gazdák számára megnyitott újabb pályázati lehetőség. Az elkövetkezendő hónapokban ki fog derülni, hogy a kérelm...
A személyi jövedelemadó törvény módosításaiFontosabb társadalombiztosítási járulék törvény módosításokA gazdasági társaságokról szóló törvény változás...
A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő támogatás, valamint az anyatehén tartás támogatás igénylése mellett a mezőgazdasági tevékenységet végző gazdá...
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.