A szója ültetésének ideje lassan elérkezik. A gazdálkodók fontolóra veszik a fajtát, a vetés várható idejét, a tőszámot, tápanyaggazdálkodást, valamin...
Mivel veszi fel a harcot a termelő a kalászosokban a gyomok és kártevők ellen? Vannak-e a gyakorlatban bevált tippjei, praktikái, kedvenc készítményei...
A talajban lévő réz és cink felvételét több tényező is befolyásolja. A réz esetében elsősorban a talaj pH-ja, szerves anyag tartalma cink esetében ped...
Az AGRO.bio az elmúlt években a Demo Farm Projekt keretein belül és több termelő partnerénél is vizsgálta technológiáinak teljesítményét üzemi körülmé...
A kukorica az egyik legnagyobb értékű kultúrnövényünk, amely a leginkább érzékeny a gyomosodásra. Nem szabad megelégedni azzal, hogy néhány gyomfaj va...
Az állattenyésztők célja, hogy nyereséget termelve, egészséges élelmiszer alapanyagot állítsanak elő. Ehhez bármely gazdasági haszonállat esetében ren...
A talajművelés a kombájn mögött kezdődik! Ezt egyből szalmamanagementnek is nevezhetjük, ugyanis nem mindegy, hogy milyen a talajfelszín, a szármaradv...
A kocák nem megfelelő takarmányfelvétele állomány szinten csökkenti a teljesítményt. A tejtermelés kezdetén a legtöbb koca energia-, valamint aminosav...
A VANTAGE a Berthoud új vontatott permetezője, melyet a SIMA kiállításon mutattak be először. Ezzel egy időben a gép megmérettetett nemzetközi verseny...
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.
