A legtöbb, takarmányokkal végzett állatkísérletekhez hasonlóan a takarmányok szemcseméreteinek hatásait is az élő állat teljesítményparaméterein mérik le, mint például a takarmányfelvétel és az emésztés ideje, a testtömeg alakulása, a fajlagos takarmányhasznosítás. Csakhogy egy esetleges szemcseméret-változtatásnak tekintetel kell lennie a gyártói szempontokra is, úgy mint  az üzem működésének hatékonysága (pl. energiafogyasztás és teljesítmény), valamint a késztakarmány minőségi paramétereinek változása (pl. a pellet minősége) és a takarmányösszetevők osztályozódása.

A takarmánygyártás első lépése a keverés, majd a szemcseméret csökkentése (darálás), ami a gabonamagvak méretének csökkenésével jár. Általánosságban elmondható, hogy a szemcseméret csökkentése az összetevők felületi növekedéséhez vezet, ami intenzívebb interakciót tesz lehetővé az emésztőenzimekkel és savakkal az állat gyomor- és bélrendszerében. Azonban a zúzógyomor anatómiája, emésztésben betöltött szerepe (a baromfi gyakorlatilag a zúzógyomorral "rág") nyilvánvalóvá teszi, hogy a baromfinak "élettani szüksége" is van a zúzó munkára. A megfelelő zúzógyomorműködés hiánya - és ennek következtében az emésztőrendszer retenciós (visszatartó) idejének csökkenése - negatív hatással van az állati teljesítményre. Ezért a figyelem az elmúlt évtizedben a durvább szemcseszerkezet felé fordult.

Fotó: MTI, Balázs Attila

Chewning és mtsai. (2012) egy kísérletet végeztek broilercsirkékkel, ahol a kukoricaszemcsék mérete átlagosan 270 vagy 570 mikron volt, és a takarmányt dercés, illetve pelletált formában használták föl.

A kisebb szemcseméretek javították a fajlagos takarmány-felhasználást a dercés takarmányokban, viszont nem volt megfigyelhető javulás - de romlás sem - a pelletált takarmányok esetében. A pelletminőség csökkenése (finomabb frakciók megjelenése az etetőrendszerben) nem volt olyan mértékű, hogy negatívan befolyásolja a teljesítményt a finomra darált kukoricát tartalmazó étrendhez képest.

A darálás minőségét legjobban - az összetétel mellett - az alkalmazott technológia befolyásolja (kalapácsos daráló, hengerszék). A következő lépés az "egész" részek  - darált kukorica, egész búzaszem - megjelenése volt a  ún. standard alaptakarmányok mellett. Utóbbiakat a 90-es évek végétől használják Norvégiában.

Fotó: MTI, Oláh Tibor

Szintén pozitív eredmény, hogy használatakor növekedett a zúzógyomor súlya, valamint az emésztés retenciós (táplálék-visszatartási) ideje, és javult a látszólagos ileális emészthetőség. Érdekes, hogy amikor a madarak hozzáférési ideje korlátolt a takarmányhoz (nem ad libitum), abban az esetben a durva kukorica vagy egész búzaszem pozitív hatása csökken. Az idősebb madarak igen jól tolerálják a durvább szemcseszerkezetet vagy a nagyobb arányban használt egész búzaszemeket. Ilyenkor állategészségügyi szempontból, igazoltan kevesebb probléma tapasztalható például a kokcidiózis vagy az elhalásos bélgyulladás miatt.

A roppantott kukorica és egész búzaszem hozzáadása a takarmányhoz gyakran a farmokon történik, amit így nem terhel a gyártás költsége. Ez a fajta takarmányozási módszer igen elterjedt Nyugat-Európában. A másik verzió az, hogy az egész búzaszem a granulálás előtt a keverőbe kerül beadagolásra. Ez nagyon jó pelletminőséget eredményez, valamint kizárja azt, hogy a takarmányfelvétel szelektálva történjen meg. Hátránya a kevesebb és kisebb keményszemcserész, összehasonlítva azzal a verzióval, amikor ugyanolyan mennyiségű búza kerül hozzáadásra a kész takarmányhoz a granulálás után.

Meg kell említeni azt is, hogy a roppantott kukorica, illetve az egész búzaszem használata esetén mindig hangsúlyosak a minőségi paraméterek, úgy mint fizikai jellemzők (szín, szag), szennyező anyagoktól való mentesség, mikrobiologiai státusz, valamint tápérték. Előbbiek takarmányhigiéniai, utóbbi pedig a takarmányformulázás szempontjából érdekes.

Persze a roppantás, darálás, granulálás megvalósítása beruházásigényes (a farmokon és takarmány-előállító üzemekben egyaránt), a megtérülési időt pedig számtalan tényező befolyásolja. Azonban mivel az állati teljesítményre, valamint a takarmányozási költségre pozitív hatással vannak, a gyakorlati alkalmazásuk ajánlott - természtesen fokozott odafigyelést igénylő takarmány-management mellett.

Bukoveczky Tamás, UBM Csoport