A koronavírus-járvány alaposan átrendezte az értékesítés lehetőségeit, és jelentős visszaesést okozott a baromfiágazatban - írja a Magyar Nemzetre hivatkozva a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A vendéglők forgalma visszaesett, a teljes zárás idején gyakorlatilag a nullára csökkent, a kerthelyiségekben engedélyezett vendégfogadás pedig csak mérsékelte a károkat - emelte ki Szabó Ákos, a baromfiágazat egyik legnagyobb hazai szereplője, Tranzit Csoport vezérigazgatója. A kiskereskedelmi láncoknak viszont húsz-harminc százalékkal nőtt a forgalmuk a korlátozások idején. A vendéglátóhelyek zárva tartása miatt megnőtt az igény a bolti forgalomban a feldolgozott és konyhakész termékek iránt, például az elősütött csirkére és kacsára.

A baromfineveléssel, feldolgozással és értékesítéssel is foglalkozó vállalkozás vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a fogyasztók jelentős árkülönbségekkel találkozhatnak: a nyers húsnál az előállítási költségeknél jóval drágább a félkész, például panírozott és elősütött baromfitermék. A nagy árkülönbség oka, hogy a baromfihús áfája nemrégiben öt százalékra csökkent, ezzel szemben a legcsekélyebb mértékben is feldolgozott húskészítményeké 27 százalék maradt.

A járvány őszi, második hullámára a tavaszi tapasztalatok mellett fel lehetett ugyan készülni, viszont a baromfiágazat helyzetét tovább nehezíthetik az egekbe szökő takarmányárak - részletezte Szabó Ákos. Példaként említette, hogy a kukorica ára a rekordokat döntő termés ellenére rövid idő alatt 16 százalékkal emelkedett. A baromfi-feldolgozás költségeinek hatvan százalékát a takarmányozás adja, a költségnövekedés ellensúlyozásához pedig mintegy tíz százalékkal kellene emelni a felvásárlási árakat.