MÁR CSAK 2 HÉT! AZ AGRÁRSZAKMA VEZETŐI SIÓFOKON TALÁLKOZNAK!
December 2–3-án ismét megrendezik a Portfolio Agrárszektor Konferenciát, a hazai agrárium egyik legnagyobb és legrangosabb szakmai csúcstalálkozóját, ahol a mezőgazdaság és az élelmiszeripar legfontosabb kihívásai, támogatási lehetőségei és jövőbeli kilátásai kerülnek fókuszba.
A rendezvény előadói között lesz Elli Tsiforou, a Copa-Cogeca főtitkára, Gert-Jan Oplaat, az AVEC elnöke, Nemes Imre, a Nébih elnöke, Harsányi Zsolt, az AXIÁL tulajdonos-ügyvezetője és Ádám János, a Bonafarm Mezőgazdaság vezérigazgatója.
Ne maradjon le az év egyik legfontosabb agrárszakmai eseményéről!
A német fogyasztóvédelmi és élelmiszer-biztonsági hivatal vezetője, dr. Helmut Tschiersky a pulykatermelésben használt antibiotikumok mennyiségének további csökkentését szorgalmazta, miután a legújabb adatok szerint a pulykahúsok 43 százalékában felelhető egy antibiotikumoknak ellenálló baktériumtörzs. Az állatok általános egészségi állapotát kell javítani és nem indokolatlanul gyógyszerezni öket - idézte a topagrar.com.
Utalt arra is, hogy a konvencionális üzemekből vett mintákban négyszer több rezisztens baktériumot mutattak ki, mint az ökológiai tartásból származó pulykák húsában. Összesen 761 mintát vettek, melyekben kifejezetten a meticillinnek ellenálló Staphylococcus aureus baktériumot keresték. Ez a mikroba az egészséges emberek bőrén, orrnyálkahártyáján, székletében is megtalálható. Potenciális kórokozó, amely már a legtöbb penicillenre rezisztens. Míg a hagyományos termelésben a minták 42,7 százalékában megtalálták ezt a baktériumot, addig az ökogazdaságokból származó minták csak 11 százalékban tartalmazták.
A rezisztens mikrobák jelenlétét pillanatnyilag nem szankcionálják a hatóságok, ehelyett a termelési előírásokon keresztül igyekeznek befolyásolni a végtermék minőségét. Megjegyezzük: a kereskedelmi vitákban éppen ez a legfőbb ütközési pont az amerikai és az európai termelési standardok között. Az USA-ban nem kérik számon a termelőn, hogyan állította elő a baromfit, ha utána egy klóros mosással megfelelően fertőtleníteni lehet a húsát. Ezzel szemben Európában az az elv, hogy a végtermék utókezelése csak akkor szükséges, ha az előállítása hibás volt. A hibás termék hibás termelésre utal, ami pedig együtt jár az állat szenvedésével is. Az amerikaiak ezzel szemben úgy érvelnek, hogy számukra fontosabb a vásárlók egészsége, mint az állat komfortérzete.
Úgy tűnik, mintha választanunk kellene aközött, hogy a termelés vagy termék legyen-e biztonságos, holott a kettő együtt is elérhető, lásd az ökogazdaságok alacsony fertőzöttségi szintjét. Ilyenkor azonban mindig fel kell tenni a kérdést, hogy milyen áron. Az ökológiai termelés azért kerül többe a konvencionálisnál, mert vízből, takarmányból, helyből és emberből többet követelő termelési mód, azaz nagy az erőforrásigénye. Egy ökogazdaságban valójában az állatvédelmet helyezzük a környezetvédelem ügye elé. Ennek árát csak egy szűk fogyasztói réteg tudja megfizetni. A többi pedig akkor vásárolja meg az európai baromfit, ha az unió hatékonyan le tudja zárni a határait az amerikai, brazil vagy thai konkurencia előtt.













