Magyarország tíz fészkelő bagolyfajából öt lakott területeken is él vagy kimondottan emberkövetőnek számít. Egy erdei fülesbagoly évente ezernél is több rágcsálót fogyaszt el, a kisebb termetű bagolyfajok ezek mellett rengeteg kártevő rovart is, ezért nem mindegy, hogy a lakott területeinken mennyi él ezekből a madarakból - olvasható az MME közleményében. Mint írják, a madarak megtelepedésének egyik legfőbb akadályát gyakran a megfelelő fészkelőhelyek hiánya jelenti. A baglyok ugyanis nem tudnak fészket építeni, ezért költésükhöz korhadt üregekkel, vastag törzselágazással rendelkező idős fákra, nagy testű harkályok odúira, varjúfélék, gólya, egerészölyv fészkeire, egyes fajoknak nyitott padlásokra van szüksége. A ma már rendelkezésre álló ismeretek révén számos madárfaj megtelepedése segíthető mesterséges fészkelőhelyekkel. 

Magyarország leggyakoribb bagolyfaja, az erdei fülesbagoly elfoglalja az ágvillába kihelyezett vesszőkosarat, de szívesen beköltözik fára, épületfalra rögzített, félig nyitott előoldalú vércseládákba is. A leginkább emberkövető gyöngybagoly templomok toronysüvegébe, padlásokra telepített költőládákkal, a kisebb testű kuvik és füleskuvik szaporodása pedig az énekesmadarakéhoz hasonló, nagyméretű mesterséges odúkkal segíthető. A baglyoknak kirakott műfészkek, mesterséges odúk esetében alapelv, hogy ezekbe mindig kell száraz fűből, hullott lombból fészekanyagot tenni, amelyben a tojó kialakítja a tojásoknak a fészekmélyedést - áll az összegzésben.