A Nébih szakértői, a Magyar Államkincstárral kötött megállapodás alapján helyszínen ellenőrzik a támogatási kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelőket - írja a Nébih. A támogatás célja a mezőgazdasági genetikai erőforrások megőrzése, ezen belül a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának in situ megőrzése.

A védett őshonos mezőgazdasági állatfajták azok, amelyeket Magyarország természetföldrajzi környezetében, történelmi múltra visszatekintően tenyésztenek, ezáltal a nemzeti örökség, a mezőgazdasági génbank, valamint a természet- és tájvédelem részévé váltak. Védett őshonos mezőgazdasági állatfajta például a magyar szürke szarvasmarha, a lipicai, a szőke mangalica és a kendermagos magyar tyúk. A veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták olyan magas genetikai értéket képviselő, nem őshonos állatfajták, amelyek kiszorultak a termelésből, ezért a génállományuk megőrzése érdekében szükségessé vált védelmük. E körbe jelenleg a magyar tarka szarvasmarha és a magyar merinó juh tartozik.

A támogatás célja az alacsony létszámmal rendelkező védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták nőivarú (baromfifélék esetén vegyes ivarú) állományának - a fajták eredeti tartási-, takarmányozási körülményeihez hasonló - in situ feltételek közötti, tenyésztésben történő életképes populációjának fenntartása. Mindez a genetikai állomány megőrzéséről, valamint az adott állatfajták fennmaradását biztosító tenyésztési programokról szóló jogszabályoknak megfelelően kell, hogy történjen.

A gazdák 2016-ban és 2017-ben beadott támogatási kérelme 5 éves tenyészetben tartás kötelezettségvállalást jelent az alábbiak szerint: 

• támogatási kérelmüket 2016-ban beadók esetében: 2016. január 1. - 2020. december 31.
• támogatási kérelmüket 2017-ben beadók esetében: 2017. január 1. - 2021. december 31.

A Nébih szakértőinek feladata az állatállomány, valamint a dokumentációk ellenőrzése. Az állatállomány helyszíni ellenőrzése során a tenyészetben található és a támogatási kérelemben szereplő állatokat egyedenként megvizsgálják. A helyszíni ellenőrzéskor fellelt állatok egyedi azonosítóit összeegyeztetik az állattartó nyilvántartásával (szarvasmarha és juh esetén az ENAR adatbázissal is), majd ennek megfelelően jegyzőkönyvbe vezetik. 

A dokumentáció ellenőrzése során az alábbi dokumentumokat (fajonként, fajtánként eltérőek) vizsgálják: a tenyészetben vezetett állomány-nyilvántartás (minden állatfajnál), marhalevelek (szarvasmarha, bivaly), lóútlevelek (ló, szamár), szállítólevelek (juh/kecske, sertés, baromfi esetében), és nem utolsó sorban a tenyésztési program által előírt dokumentumok. A Nébih szakértői év végéig 70 tenyészet különböző szarvasmarha-, ló-, sertés-, juh- és baromfi fajtáit ellenőrizik.

• Őshonos és veszélyeztetett magyar szarvasmarha-, illetve bivaly fajták: Magyar Szürke szarvasmarha, Magyartarka, Magyar házibivaly
• Őshonos ló-, és szamárfajták: Gidrán, Kisbéri félvér, Furioso - North Star, Nonius, Shagya arab, Hucul, Magyar hidegvérű, Lipicai, Magyar parlagi szamár
• Őshonos és veszélyeztetett magyar juh-, valamint kecskefajták: Hortobágyi (magyar) racka, Gyimesi racka, Cikta, Cigája, Tejelő cigája, Magyar merinó, Magyar parlagi kecske
• Őshonos magyar sertésfajták: Szőke mangalica, Vörös mangalica, Fecskehasú mangalica
• Őshonos magyar baromfifajták: Tyúkok: Fehér magyar tyúk, Sárga magyar tyúk, Kendermagos magyar tyúk, Fogolyszínű magyar tyúk, Fekete erdélyi kopasznyakú tyúk, Fehér erdélyi kopasznyakú tyúk, Kendermagos erdélyi kopasznyakú tyúk; Gyöngytyúk: Magyar parlagi gyöngytyúk; Kacsa: Fehér magyar kacsa, Tarka magyar kacsa; Lúd: Magyar lúd, Fodros tollú magyar lúd; Pulyka: Rézpulyka, Bronzpulyka