Kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák, FIGYELEM!
Ön is kistermelő? Vagy csak nem rég kezdett el gazdálkodni? Vagy Ön az ökológiai termelés* nyilvántartott szereplője? Most 69.900 Ft + áfa összegért vehet részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén, a Portfolio Agrárszektor 2026 konferencián Siófokon, december 2-3 között.
Kérjük, töltse ki az alábbi űrlapot, a Portfolio szakmai csapata pedig elbírálja igényét a kedvezményes jegy beváltása érdekében.Ha kitöltötte az adatlapot, mentse le és emailben küldje el a gazdalkodoikedvezmeny@portfolio.hu címre.
Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének munkatársai elsőként 2012-ben észlelték a foltosszárnyú (pettyesszárnyú) muslica (Drosophila suzukii) néhány példányát Magyarországon, elsősorban az autópályák pihenői mentén, tehát nagy valószínűséggel a turistaforgalomnak, illetve a behozott gyümölcsöknek, azoknak eldobált maradványainak köszönhetően terjedt el a faj. A gyümölcsmuslica elsősorban abban különbözik a korábban ismert fajoktól, hogy nemcsak a beteg, sérült, esetleg rothadó gyümölcsbe, hanem az egészséges, érőfélben lévő, vagy már érett gyümölcsben is lerakja a petéit - magyarázta az InfoRádióban Jordán László, a Nébih növény-, talaj- és agrárkörnyezet-védelmi igazgatója.
- tette hozzá Jordán László.
- emelte ki a szakember.
Ami a védekezést illeti, van rá mód, azonban nagyon nehéz, miután az érő félben lévő gyümölcsöt támadja meg, és csak nagyon rövid idő áll rendelkezésre a beavatkozás és a betakarítás között, márpedig figyelembe kell venni az élelmezés-egészségügyi várakozási időt, aminek a betakarításig el kell telnie. Jordán László azt is elmondta, hogy a foltosszárnyú muslica első, 2012-es észlelését követően viszonylag gyorsan, néhány év leforgása alatt nagyon elterjedt és mára gyakorlatilag mindenütt ott van, így jószerivel csak az évjárathatást lehet esetükben érzékelni, vagyis ha kevesebb van, akkor az a kedvezőtlenebb, ha több, az a kedvezőbb időjárásnak köszönhető.












