Nincs statisztika arra vonatkozóan, hogy pontosan hány patkolókovács tevékenykedik hazánkban, ám Ormándi Zsolt, a Magyar Patkolókovácsok Egyesületének elnöke szerint körülbelül 120-130 főállású, s mintegy 60-70 mellékállású szakember lehet Magyarországon. A szakmai szervezetnek mintegy 70 patkolókovács tagja van, akik valamennyien főállásban űzik a tevékenységet. Az egyesületi elnök elmondta: tudomása szerint mintegy 50 ezer ló lehet hazánkban, melyek közül egyre több a sport, illetve hobbi célra tartott jószág, tenyésztésre és mezőgazdasági hasznosításra ma már kevesebb állatot tartanak.

Ugyanakkor az egész szakma nagyot változott az elmúlt évtizedekben. A második világháború alatt a lovas szakaszokban patkoló mesterek is dolgoztak, ám a háborút követően a mezőgazdasági kovácsok végezték el a patkolást is - idézte fel Ormándi Zsolt. A szakember szerint a háborút követő évtizedekben kicsit felhígult a szakma, nem volt olyan magas szintű képzés és tudás, mint korábban a hadsereg kötelékében. Voltak persze jó mezőgazdasági kovács mesterek akkor is, de ők nem specializálódtak patkolásra.

A rendszerváltást követően azonban újra visszatért az igény a patkolókovácsokra. Több szakember kifejezetten a patkolásra specializálódott, a képzés újraszerveződött, s a mesterség részben már összemosódott az állatorvoslással is - magasabb színvonal irányába mozdult el a pálya. Ma a patkolókovácsnak egy kis állatorvosi tudásra is szüksége van: ismernie kell az anatómiát, az állatok betegségeit.

 - mondta Ormándi Zsolt, aki maga is patkolókovács mesterként dolgozik.

A mesterség évtizedeken át tartó formálódása révén a munkakörnyezet is megváltozott - tudtuk meg. A rendszerváltás előtt a kovácsok helyben, gazdasági szervezetekben, állami lovardában vagy termelőszövetkezetben dolgoztak, ám a lovas társadalom szerkezetének átalakulása, az állami fenntartású tenyészetek, ménesek bezárása révén a patkoló szakembereknek is változtatniuk kellett a munkamódszeren. Megjelentek a magán lótartók, akik a saját telephelyükön, kisebb létszámban tartották az állatokat, s mivel oda már nem kellett főállású kovács, arra lett igény, hogy ő menjen a lóhoz és nem a lovat vitték a kovácshoz.

 - emelte ki Ormándi Zsolt, aki elsősorban ortopéd patkolással és sportlovak patkolásával foglalkozik.

Dudás Ferenc 25 éve dolgozik patkolókovácsként. Jelenleg Pest megye északi részén, illetve Vác környékén elsősorban hobbi- és munkalovak, mezőgazdasági, erdészeti célra tartott állatok patkolásával foglalkozik. Ő maga is úgy látja: nagyon erős változáson ment keresztül a szakma. Mint mondta, első mestere amolyan "helység kalapácsaként" működött, úgy vitték hozzá a lovakat. Ehhez képest ma a kovácsok mennek a lovakhoz több százezer forint értékű berendezéssel felszerelt járműveikkel.

 - tudatta az Agrárszektorral Dudás Ferenc.

Dudás Ferenc szerint jó piaca van most a patkolókovácsoknak Magyarországon, tisztes megélhetést biztosít annak, aki ezzel foglalkozik. Emiatt vonzó a fiatalok számára is, mert a stabil kereseti lehetőség mellett viszonylag korrekt elismerést hordoz a pálya. Sokat javult a szakma megítélése és renoméja az elmúlt években és a fizetőképes ügyfélkör is bővült. Kevesebben vannak már ugyanakkor olyan fiatalok, akik családi tradíció révén válnak kovácsokká, sokkal gyakoribb ehelyett az, hogy az állatok szeretete, a lovas világ terel valakit erre a pályára. Dudás Ferenc szerint egy hivatásos, főállású patkolókovács nagyjából 200-300 lovat elláthat, azaz körülbelül ez a szám jelenti a klientúrát egy-egy szakember esetében. A lovak egyedszámát alapul véve kiszámítható, hogy nagyjából 200 patkolókovács lefedi a hazai állatállományt.