Így látja a magyar bankár: mára valójában lezajlott a generációváltás az agráriumban

Így látja a magyar bankár: mára valójában lezajlott a generációváltás az agráriumban

Bõle István
Tresó István több cikluson keresztül volt a Bankszövetség Mezőgazdasági Bizottságának elnöke. Napjainkban is az egyik nagy kereskedelmi bank agrárágazatát irányítja. Különböző nagyságú agrárvállalkozásokkal van napi kapcsolatban, a szakembert a sokat emlegetett generációváltásról kérdezte az Agrárszektor.

Idén először 3 napos az Agrárszektor 2024 konferencia!

A Portfolio Csoport év végi Agrárszektor Konferenciája ma már az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény a hazai agrárgazdaságban. A rendezvény exkluzivitását és különlegességét az adja, hogy egyedülállóan átfogó és részletes módon jeleníti meg a mező- és élelmiszergazdaságot érintő legaktuálisabb témákat. A rendezvényre idén először konferencia előesttel is készülünk!

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

Tresó István az Agrárszektor kérdésére elmondta, Magyarországon azért merül fel a generációváltás kérdése sokkal erőteljesebben, mint mondjuk Nyugat-Európában, mert ezen a területen egyáltalán nincsenek hagyományaink, éppen ezért erre tudatosan nem készült a magyar mezőgazdaság. Akik a rendszerváltáskor vezetői, középvezetői pozícióban voltak, nekik volt meg az a lehetőségük, hogy különféle vagyonelemekhez hozzájussanak.

A bankszakember tapasztalatai szerint az új tulajdonosoknak 70-80 százaléka pár év alatt elvesztette az újonnan megszerzett vagyontárgyakat, ugyanis nem voltak képesek ezeket eredményesen működtetni. A maradék 20-30 százalék képezi ma a nemzetgazdaság gerincét, ők voltak képesek a tulajdonba megszerzett eszközrendszer működtetni, korszerűsíteni, növelni. Általában nagyon sokat dolgoztak és kérdés, hogy a családjukra mennyi idő jutott. Tresó István úgy látja, pénzük volt, szabadidejük viszont alig, de volt forrásuk arra, hogy a gyermekeik a legmagasabb szintű oktatáshoz is hozzájussanak, nem kevés esetben akár külföldön is. Kérdés, hogy közülük mennyien választották apuka, anyuka szakmáját, hivatását. 

A generációváltás nem ott kezdődik, hogy a szülők már 70 évesek és valakinek át kell a helyüket venni a gazdaságban elfoglalt pozíciójukban. A második generáció ma már 40-45 éves. Általában kialakult egzisztenciája van, igen gyakran más területen. Tőlük nem várható el, hogy hanyatt-homlok rohanva átvegyék most a szülők területét és hirtelen megpróbálják a családi vagyont működtetni. Lehet, hogy ehhez kedvük sincs, s talán a képzettségük iránya sem segíti ebben őket. A generációváltást nagyon tudatosan az első pillanattól kellene építeni.

A rendszerváltáskor gazdasági pozícióba jutott generáció most tart ott, hogy át kell adnia a stafétabotot. Közülük ez nagyon sokaknak igen nehéz döntés - összegezte a közelmúlt és az elmúlt évek tendenciáit az Agrárszektornak Tresó István. Igen gyakran előfordul, hogy a családoknak a váltásban szóba jöhető tagjainak élete már akár évtizedekkel korábban más irányba fordult. Erről nem szabad valamiféle negatívumként nyilatkozni, hiszen a gyerekeknek meg kell hagyni a szabad választás lehetőségét. 

Sok cégtulajdonosnak elmondtam már, hogyha nem folytatja a munkájukat egyik vagy másik családtagjuk, két lehetőségük van. Vagy alkalmazott menedzsmenttel működtetik tovább a céget, amihez egy nagyon transzparens szervezet kell, mert ez a menedzsment akkor tud eredményesen dolgozni, ha nem csak a tulajdonos fejében van meg minden tevékenység, minden szerződés, minden kontrolling. Hiszen ezután ő "csak" tulajdonos lesz, és akár havi egy ellenőrzésével jól működhet a vállalkozása. Ha ez a lehetőség nem működik, mert például a tulajdonos a szándékai ellenére nem tud kiszállni az irányító munkából, akkor a mielőbbi értékesítés a legcélravezetőbb megoldás.

Nem szabadna megvárni, hogy az egy életen át felhalmozott vagyon amortizálódjon - hangsúlyozta a szakember. Ebben a dilemmás időszakban, napjainkban sok családi tulajdonban lévő cég benne van, és a generációváltásról már nagyon lekéstek ezek a vállalkozások. Tresó István tapasztalatai szerint az agráriumban a generációváltás mára gyakorlatilag lezajlott. Ahol voltak erre alkalmas fiatalok, ők már korábban beszálltak a cég napi munkájába, irányításába. Ahol még mindig az eredeti tulajdonosok irányítanak, nem biztos, hogy fizikailag vagy éppen szellemileg a leghatékonyabban tudják követni a gazdasági világ történéseit.

Az agrárhitelezéssel foglalkozó bankár szerint, ha a felhalmozott javak értékét a nemzetgazdaság számára meg akarják tartani, akkor segíteni kell a tőkekoncentrációt. Azt, hogy a működtetésre alkalmas emberek felvásárolhassák ezeket az értékeket, cégeket. Meg kell vizsgálni a törvényi feltételeket azért, hogy ezt a tendenciát ne gátolják, hanem inkább segítsék a jogszabályok. Ez nemzetgazdasági érdek, de a magánszemély érdeke is, hiszen így értén tud kiszállni élete munkájából. Nagyon oda kellene figyelni arra, hogy ez a vagyon a jövőben is működőképes maradjon.

Azt látom, hogy melyik cégeknél történt már meg sikeresen a generációváltás és azt is látom, ahol erre már szinte semmilyen esély nincs. A sikeres váltás a látókörömben lévő vállalatok 30-35 százalékában ment végbe. Ezeknél a vállalatoknál jó képességű, jól felkészült, talpraesett fiatalok átvették az irányítást. Az ilyen alapítású cégek 65-70 százalékánál pedig ott a dilemma: hogyan tovább? Úgy látom, hogy az agrárium nem generációváltás előtt áll, hanem tőkekoncentráció előtt

 - emelte ki Tresó István. 

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Budapest Economic Forum 2024
Egész napos makrogazdasági konferencia
Fókuszban a KKV versenyképesség - Pécs
Ingyenes gazdasági fórum
EZT OLVASTAD MÁR?