EARLY BIRD ár a Portfolio Agrárium 2026 konferencián!
A márciusi Agrárium 2026 Konferencia tradicionálisan hiánypótló esemény, és hasznos lehet a hazai agrárium minden méretű agrártermelői vállalkozása, a termelőket kiszolgáló inputszektor, az élelmiszeripari és élelmiszerkereskedelmi társaságok, illetve a szakmai, érdekképviseleti és államigazgatási szervezetek számára.
Csoportos kedvezmények már 2 főtől: 2 fő jelnetkezése esetén, 10%, 3 fő estén 15%, 4 vagy több fő jelentkezése esetén 20% kedvezmény! A kistermelők és fiatal gazdák pedig most 30.000 Ft + áfa összegért vehetnek részt a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseményén!
A ajkait nevű borostyántípus kora nagyjából 85 millió év, a késő-kréta időszak santoni emeletéből származik. A kutatók megállapították, hogy a kis rovar egy mára kihalt csótánycsalád tagja; egy új fajról van szó, amelyet Alienopterix santonicus-nak neveztek el. Figyelembe véve rokon fajok fényes küllemét, a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a borostyánban talált csótány is fémes színt viselhetett, talán valamilyen árnyalatú metálzöldet és hasonlóan a mai metálszínű rovarokhoz az ajkai csótány is az álcázáskor látta ennek hasznát. Szabó Márton, a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa, a kutatás vezetője szerint a csillogó, fémes színű kültakaró zavaró lehet sok ragadozó számára, ugyanis általuk megtörnek az állat testének körvonalai. Szabó Márton sokáig azt hitte a zárvány valamiféle lepke is lehet. A borostyánban talált rovarnak hiányoznak a lábai és a feje nagy része, ami nehezítette az azonosítást.
Sáskát és tücsköt árul a magyar szupermarket: leesik az állad, ha meglátod, mennyiért
Az első szárnypár viszont jó állapotban maradt meg, és "furcsa" mozaikos díszítettséget visel, ami hasonló a lepkék a szárnyát fedő pikkelyszerű elemekhez. A magyar kutatót Peter Vrsansky szlovák csótányszakértő világosította végül fel, hogy inkább csótányról lehet szó. Kóbor Péter társszerző, az ATK Növényvédelmi Intézet kutatója arra hívta fel a figyelmet, hogy ugyanolyan fontos az ízeltlábú csoport fosszilis képviselőinek megismerése, mint a recenseké. Szerinte az ilyen kutatások révén könnyebben megérthetők olyan jelenségek, mint az invázióssá válás vagy bizonyos ökoszisztémákban betöltött szerep. A kutatások folytatódnak a Magyar Természettudományi Múzeum őslénytani gyűjteményében még jóegynéhány ajkait zárvány vár vizsgálatra.
