Ez az ország árasztja el hallal Európát: meglepő a nyertes

Ez az ország árasztja el hallal Európát: meglepő a nyertes

agrarszektor.hu
Az Európai Unióban az akvakúltura ágazat közel 1,1 millió tonnányi állatot termelt a 2022-es évben, összesen 4,9 milliárd euró értékben. A teljes termelés kétharmadát 4 ország adta, és ugyanezen országok adták az ágazat értékének 62 százalékát is. A korábbi évekhez hasonlóan Norvégia termelése 2022-ben is meghaladta az EU teljes termelését: csak skandináv országban 1,66 millió tonnát állítottak elő, amelynek legnagyobb része lazac volt.

Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!

A Portfolio Csoport az idén 12. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A december 4-5-i kétnapos rendezvényen immár 10. alkalommal adjuk át 9 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.

Nevezzen szeptember 15-ig!

Az akvakultúra a halak és más vízi szervezetek, például puhatestűek és rákfélék ellenőrzött körülmények között történő termesztése. Ez lényegében a vadon élő halak kifogásának alternatívája, és mind a szárazföldi, mind a tengeri területeken folyik. Az Európai Unióban az akvakultúra mind a közös halászati politika (KHP), mind a kék növekedés menetrendjének kulcsfontosságú eleme az ágazat fenntartható növekedésének támogatása érdekében - olvasható az Eurostat oldalán.

Négy ország adta a termelés oroszlánrészét

2022-ben az EU-ban a becslések szerint az ágazatban 1,08 millió tonna vízi élőlényt (halat, puhatestűt, algát és rákfélét) tenyésztettek, ami az európai halászat 25%-ának felel meg. Ez az arány jóval a 2020-as globális átlag alatt volt, ami kiemeli az Európai Unióban rejlő növekedési potenciált. Az akvakultúra ágazat termelési értéke 2022-ben becslések szerint 4,8 milliárd euró volt, ami az EU teljes halászati termelésének (kirakodások és akvakultúra) valamivel több mint kétötödét tette ki.

A teljes termelés kétharmadát, összesen 67%-át 4 uniós ország adta: Spanyolország a teljes termelés valamivel több mint egynegyedéért - a becslések szerint 25,2%-ért - felelős, ezt követte Franciaország 17%-kal, Görögország 13%-kal és Olaszország 12%-kal. Az EU-ban a termelés elsősorban az uszonyos halfajokra (például pisztráng, süllő, tengeri sügér, ponty, tonhal és lazac) és a puhatestűekre (többek között kagyló, osztriga és kagyló) összpontosul: ezek adták az uniós termelés szinte teljes tömegét.

Az EU tengerparttal nem rendelkező országaiban (Csehország, Magyarország, Ausztria és Szlovákia) a teljes halászati termelés az akvakultúrából származik. Az akvakultúra általában a Földközi-tenger és a Fekete-tenger körüli országokban játszik jelentős szerepet, ahol a tengeri halászatot általában kis méretű hajókkal végzik, amelyek átlagos kapacitása alacsonyabb az uniós átlagnál. Ez megmagyarázza, hogy az akvakultúra miért viszonylag fontos Ciprus (a teljes halászati termelés 87,9%-a élősúly tonnában kifejezve), Málta (87,7%), Románia (77,9%), Görögország (68,9 %), Bulgária (62,0%) és Olaszország (49,5 %) halászati ágazatában.

Jelentős eltérések voltak az árakban

Az ágazat különböző termékeinek áraiban is jelentős eltérések figyelhetőek meg: a kagyló átlagos eladási ára kilogrammonként 1,1 euró, a tengeri sügéré 7 euró/kg körül, a tonhalé pedig 18 euró/kg körül volt. Az uniós országok közül 2022-ben Görögországban volt a legmagasabb az akvakultúra-termelés értéke - a becslések szerint 844 millió euró -, ami az uniós összérték 17,4%-át teszi ki. A kibocsátás értéke Spanyolországban volt a második legmagasabb, 803 millió euróval, ezt követte Franciaország 791 millió euróval és Olaszország 553 millió euróval.

Az EU akvakultúra-ágazatát némi perspektívába helyezi, hogy a norvég akvakultúra-termelés értéke meghaladta az EU egészének értékét: a norvégok 2022-ben összesen 1,6 millió tonna vízi élőlényt (szinte kizárólag lazacot) állítottak elő, 10,7 milliárd euró értékben. Ezzel Norvégia a világ hatodik legnagyobb akvakultúrás haltermelője volt abban a részben, 2,7%-os globális részesedéssel. Kína után a világ második legnagyobb vízi szervezetek exportőre is volt.

Az ágazatot is megviselték az elmúlt évek válságai

A termelés ingadozása számos okból adódik, többek között azért, mert egyes fajokat kizárólag állománynevelési céllal tenyésztenek, egyes halfajokat nem halásznak le évente, egyes vállalkozások új fajokkal próbálkoznak, és egyes fajok termelése kísérleti jellegű. Az energiaárak emelkedése (a koronavírus-járvány és az orosz-ukrán háború miatt) magasabb termelési árakat okozott, ami az eladási árakban is tükröződött. Miközben a termelés tonnában kifejezve nem változott (sőt, egyes országokban csökkent), a termelés euróban kifejezett összértéke emelkedett. Ezenkívül egyes vállalkozások a növekvő költségek miatt nehezen tudták folytatni a termelést.

EZ IS ÉRDEKELHET

Mi a helyzet Magyarországon?

Magyarországon 2022-ben a halastó művelési ágban 30 042 hektár tóterület szerepelt a nyilvántartásában, ebből az üzemelt tóterület nagysága 25 514 hektár volt. Hazákban abban az évben a halastavak 66,7%-án étkezési hal, 21,6%-án növendék hal előállítása történt, 7,8%-át ivadéknevelésre, a fennmaradó 3,9%-ot pedig egyéb célra hasznosították a termelők. A korábbi években hazánkban a teljes tóterületnek mintegy 90%-a üzemelt, ezzel szemben 2022-ben 85%-ra csökkent az üzemelt tóterület nagysága. Ennek egyik oka a haltermelés feladása, és a terület szántófölddé történő átalakítása lehetett.

EZ IS ÉRDEKELHET

A magyarországi tógazdasági haltermelés mennyisége 2022-ben 20 816 tonna volt, az előző évitől 3,3%-kal maradt el. A legfontosabb hal a ponty volt, amelynek termelése az adott évben 5%-kal, míg az étkezési korosztályú pontytermelés 3,3%-kal maradt el a megelőző évihez képest. Étkezési ponty esetében is a három meghatározó régió - Dél-Alföld, Észak-Alföld és a Dél-Dunántúl - adja a termelés mintegy 82%-át.

2022-ben jelentős károkat okozott az aszály országszerte a halastavakban. Az időjárás már 2021-ben is csapadékszegény volt, ami 2022-ben tovább fokozódott, így rendkívüli vízhiány alakult ki a hazai tógazdaságokban. Helyenként akár 1-1,5 méternyi víz is hiányzott a tavakból, amelynek következtében egyes termelők, nem tudták kihelyezni tavasszal a tenyészanyagot, vagy esetlegesen arra kényszerültek, hogy a már kihelyezett halat visszahalásszák.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Új termék a Hungrana portfolióban (x)

Hazánk egyik legnagyobb kukoricafeldolgozó vállalata az elmúlt időszakban is előre tekintett, a fejlesztések eredményeképpen új termékkel bővíti portfolióját.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Sustainable World 2024
Egy konferencia a jövő vállalatainak
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
Ingyenes KKV rendezvény Herceghalmon
EZT OLVASTAD MÁR?