Megtudtuk: a tavalyi kudarcok után idén jó éve lehet a haltermelőknek

Megtudtuk: a tavalyi kudarcok után idén jó éve lehet a haltermelőknek

agrarszektor.hu
A magyarországi tógazdasági haltermelés volumene 2022-ben 20 816 tonna volt, ami 3,3 százalékkal volt alacsonyabb az előző évi mennyiséghez képest. A korábbi évekhez hasonlóan tavaly is három régió (Észak-Alföld, Dél-Dunántúl és Dél-Alföld) adta a haltermelés több mint 80 százalékát. Gazdaságilag Magyarország legfontosabb halfaja a ponty, amely a tógazdasági étkezési célú halhústermelésből 80 százalékot is meghaladóan részesedett az elmúlt év során. A hazai haltermelés meghatározó részét a tógazdaságok adják, amelyek területe 25,5 ezer hektárra terjed ki. Az intenzív rendszerekben előállított halmennyiség a megelőző évhez képest 9 százalékkal emelkedett, 6174 tonnára, amiből az étkezési célra termelt hal 4827 tonna volt. A halak és halászati termékek exportértéke tavaly 9 milliárd forintot, importértéke 54,5 milliárd forintot ért el. Az elmúlt év nehézségei miatt sokan még azon is elgondolkodtak, hogy a halastavakat lecsapolják és szántófölddé alakítsák, ám az idei esztendő egyelőre ígéretesen alakul a haltermelésben.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 54 400 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

2022-ben a halastó művelési ágban 30 042 hektár tóterület szerepelt a nyilvántartásában, ebből az üzemelt tóterület nagysága 25 514 hektár volt. Magyarországon a 2022-es évben az üzemelt halastavak 66,7%-án étkezési hal, 21,6%-án növendék hal előállítása történt, 7,8%-át ivadéknevelésre, a fennmaradó 3,9%-ot pedig egyéb célra hasznosították a termelők - derült ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legfrissebb jelentéséből. A korábbi években hazánkban a teljes tóterületnek mintegy 90%-a üzemelt, ezzel szemben 2022-ben 85%-ra csökkent az üzemelt tóterület nagysága. Ennek egyik oka a haltermelés feladása, és a terület szántófölddé történő átalakítása lehetett, amint arról Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) szóvivője is beszámolt korábban az Agrárszektornak.

Most azonban ott tartunk, hogy nem érdemes halat termelni, a tógazdaságok egy része nem fogja tudni folytatni a tevékenységet. Ezzel pedig elindul az ágazat visszafordíthatatlan erodálódási folyamata

- nyilatkozta tavaly ősszel Lévai Ferenc.

EZ IS ÉRDEKELHET

Jó hír azonban, hogy a tavalyi év viszontagságai - mint például a magas takarmányárak, a száraz és aszályos időjárás, a halevő madarak okozta károk és az ágazat szereplői által igényelhető támogatások hiánya - után kicsit fellélegezhetnek a hazai termelők. A téli és kora tavaszi esők sokat javítottak a talaj nedvességtartalmán, és a kalászos állományok is szépen festenek, ami azt jelenti, hogy olcsóbb lesz a takarmány, és a Dunántúlon is megteltek a tavak. A tartás és a takarmányozás helyzete nagyságrendekkel jobb, mint tavaly ilyenkor - számolt be róla nemrég Lévai Ferenc.

EZ IS ÉRDEKELHET

Tórekonstrukciót összesen 109 hektáron végeztek, ami a 2021-es évi 97 hektár rekonstruált tóterülethez képest 12%-os emelkedést jelent. A területi adatok évenkénti változásához többek közt az adatszolgáltatói kör módosulása is hozzájárul, illetve a kedvezőtlen környezeti viszonyok - aszályos időjárás - miatt előfordulhat módosulás. Ezenkívül a területi adatok eltérése a tóban található nádas gyérítéséből is adódhat vagy szakhatósági ellenőrzés során felmerülő felmérési, térképezési és területszámítási hiba kijavítása, valamint művelési ág változása miatt is módosulthat az üzemelt halastóterület nagysága.

Az AKI jelentéséből az is kiderült, hogy a tógazdaságok termelési egységei az eltérő módon kiépített tórendszerek és különböző rendeltetésű tavak. A tórendszer kiépítésének módját a földrajzi viszonyok határozzák meg. A halastavak típusainál a domborzati viszonyokkal összefüggő regionalitás a jellemző. Amíg a dunántúli dombvidéken a völgyzárógátas halastavak a tipikusak, melyeket kis vízfolyásokon mederduzzasztással létesítenek, addig az Alföld területén a nagy kiterjedésű, körtöltéses halastórendszerek jellemzők, amelyeket az 1960-as, 1970-es években az Alföldön kiépített, az öntözést és a halászatot szolgáló, a fő- és mellékcsatorna-rendszerek látnak el vízzel.

Évek óta sújtják a különböző csapások az ágazatot

A halászati ágazatot 2022-ben is több, havária jellegű veszélyhelyzet is sújtotta. Kiváltképp az agrometeorológiai tényezők, de az elhúzódó orosz-ukrán háború, a drága takarmány és a megnövekedett energiaárak negatív hatásai miatt is egyre nehezebb helyzetbe került a halászati szektor. Majd tovább terhelte a termelőket a kormány által 2022. szeptember 19-én kihirdetett útdíjrendelet módosítása is, miszerint 2022. október 15-től 15,6 százalékos útdíjemelést vezettek be, aminek a költségeit a gazdálkodók nehezen tudtak érvényesíteni a karácsonyi halárban.

2022-ben jelentős károkat okozott az aszály országszerte a halastavakban. Az időjárás már 2021-ben is csapadékszegény volt, ami 2022-ben tovább fokozódott, így rendkívüli vízhiány alakult ki a hazai tógazdaságokban. Helyenként akár 1-1,5 méternyi víz is hiányzott a tavakból, amelynek következtében egyes termelők, nem tudták kihelyezni tavasszal a tenyészanyagot, vagy esetlegesen arra kényszerültek, hogy a már kihelyezett halat visszahalásszák. A vízhiány leginkább azokat a Dunántúlon és az Észak-Alföldön található völgyzárógátas tógazdaságokat sújtotta, ahol gravitációs úton patakokból történik a tavak feltöltése, és a vízgyűjtőn nem esett elég csapadék, ezeknél a gazdaságoknál nincs lehetőség szivattyús vízutánpótlásra.

Hol terem a magyar hal? És mennyi van belőle?

A magyarországi tógazdasági haltermelés mennyisége 2022-ben 20 816 tonna volt, az előző évitől 3,3%-kal maradt el, azonban az adatokat régiós szinten vizsgálva látható például, hogy az Észak-Alföldön 14%-kal visszaesett a termelés. A magyarországi tógazdasági haltermelés egyik jellegzetessége, hogy regionális tevékenységnek tekinthető, mivel az ország bizonyos térségeiben jellemző ez a tevékenység. A hazai halhústermelés számottevő részét három régió adja több éve változatlanul, így 2022-ben is az Észak-Alföldön, Dél-Alföldön és Dél-Dunántúlon állították elő a haltermelés 82,8%-át. Az adatokat vármegyei szinten vizsgálva elmondható, hogy a legnagyobb halmennyiséget Bács-Kiskun vármegyében termelték, a második JászNagykun-Szolnok vármegye volt, majd - sorrendben - Hajdú-Bihar, Somogy, Békés vármegye következett, de számottevő mennyiséget halásztak le még Fejér, Baranya és Tolna vármegyékben is.

A halastavakban megtermelt étkezési korosztályú halmennyiség 1,3%-kal, míg a tenyészhalelőállítás 6,8%-kal mérséklődött 2022-ben az egy évvel korábbi mennyiséghez képest. A halászati ágazatban ténylegesen felhasznált víz mennyisége 2022-ben meghaladta a 322,7 millió köbmétert, ami 6%-kal több, mint egy évvel korábban, így egy hektárnyi üzemelt tóterületre átlagosan 12 650 köbméter vízfelhasználás jutott, míg ez az érték 2021-ben 11 700 köbméter volt. A vizet a tavak feltöltésére és a csapadékban szegény régiókban utánpótlására használták fel leginkább. Az Észak-Alföldön 141 millió köbméter, a Dél-Dunántúl 62 millió köbméter, a Dél-Alföldön 72 millió köbméter vizet használtak fel, ami az ágazat teljes vízfelhasználásának 85,5 százalékát jelentette 2022-ben.

Mi a helyzet az intenzív haltermelés terén?

Magyarországon az intenzív üzemi haltermelés főként az átfolyóvizes és a recirkulációs rendszerű medencés haltermelő rendszereket, ezenfelül a ketreces haltermelést jelenti. Ebbe a kategóriába soroljuk intenzitásánál fogva az átfolyóvizes rendszerű föld- vagy betonmedrű tavakban történő pisztrángtermelést is. A zárt rendszerekben a haltermelés minden fázisa folyamatos kontroll mellett történik, a természetes folyamatok alig vagy egyáltalán nem befolyásolják a termelést, ennek következtében mindig közel azonos minőségű halhús előállítására van lehetőség. Magyarországon intenzív haltermelési rendszert 2022-ben 22 vállalkozás 24 telephelyen üzemeltetett. A precíziós rendszerekben termelt hal mennyisége 6174 tonna volt, ami az előző évhez mérten 9%-os bővülést jelentett, az étkezési célra megtermelt hal mennyisége 4827 tonna volt 2022-ben.

Az étkezési célra termelt hal mennyisége az elmúlt öt év során folyamatosan növekedett, 2022-ben a termelés volumene közel 20%-kal volt magasabb, mint 2020-ban, és a 2021-es mennyiséget is meghaladta 11%-kal, ami az afrikai harcsa termelésbővülésének tudható be. Az afrikaiharcsa-termelés folyamatos növekedése előnyös tulajdonságaival magyarázható. A halfaj a levegő oxigénjét is képes hasznosítani, ezenkívül magas az ammóniatűrő képessége, illetve jól viseli a nagy telepítési sűrűséget, növekedési és takarmányhasznosítási képessége is optimális. Az afrikai harcsa előállítása egész évben évszaktól függetlenül történik, jellemzően geotermikus energia hasznosításával. Az intenzív termelés 94%-át 2022-ben az afrikai harcsa termelése tette ki, ezen kívül jóval kisebb arányban tokféléket, illetve a pisztrángot is termeltek. Emellett egyre növekvő mennyiségben állítanak elő szürkeharcsát és süllőt is a zárt rendszerekben.

Egyre nagyobb problémát jelent a munkaerőhiány

A halgazdálkodás területén egyre jobban megmutatkozik a munkaerőhiány. A jelentés szerint az pedig csak tovább rontja a helyzetet, hogy a termelésben dolgozóknak rendkívül magas az átlagéletkora. Továbbá az emelkedő munkabérek kigazdálkodása is nagy terhet jelent a vállalkozások számára. A halászati ágazatban az előző évekhez képest némileg visszaestek a foglalkoztatás mutatói a 2022-es évben. Az akvakultúra ágazatban teljes munkaidőben 1225 főt, míg részmunkaidőben 175 főt alkalmaztak, ezen felül 123 fő pedig segítő családtagként dolgozott 2022-ben. A rendszeres munkát végzők 87,5%-a teljes munkaidős főállású foglalkoztatott volt. A főállásban foglalkoztatottak közül 80,2%-ban férfi munkaerőnek kínáltak munkát. A tógazdasági technológiára jellemző, hogy magas az élőmunka-igénye, ami nehéz fizikai munkát is jelent egyben. Az elvégzendő munkák nagyrésze idényjellegű, ezáltal tavaszi és őszi munkacsúcsokat okoznak.

A bruttó átlagkereset a halászati ágazatban 2022-ben a KSH adatai szerint 317 021 forint volt, ami 16%-kal alacsonyabb, mint a mezőgazdaságban dolgozók havi bruttó átlagkeresete. Ugyanakkor a megelőző évhez képest több mint 16%-kal magasabb bérért dolgoztak a munkavállalók a halászati szektorban. Az elmúlt néhány évben az összes foglalkoztatott létszáma 1200-1700 fő körül mozgott, amin belül az éves szinten foglalkoztatottak száma folyamatosan csökkent, illetve stagnált. Az akvakultúra ágazatban a 2022-es évben mintegy 5%-kal kevesebben dolgoztak, mint 2021-ben. Az alkalmi munkavállalók által ledolgozott munkanapok száma ellenben folyamatosan növekedett 2019-ig, ezt követően némi csökkenés volt megfigyelhető az adatokban. A 2022-es évben viszont 16%-kal emelkedett az alkalmi munkavállalók nap/főben megadott értéke, ezen belül az alkalmi férfi munkaerő foglalkoztatása 15,8%-kal növekedett a megelőző évhez képest.

Erőteljes növekedés a külkereskedelmi forgalomban

A halak és halászati termékek külkereskedelmi forgalma erőteljes növekedést hozott 2022-ben a megelőző évhez viszonyítva. A 2021. évi 49 milliárd forinthoz képest 14,4%-kal volt magasabb a halak és halászati termékek külkereskedelmi forgalma 2022-ben, meghaladva a 63 milliárd forintot. A külkereskedelmi egyenleg passzívumának nagyságát az import befolyásolja, mivel az importérték jóval nagyobb részt képvisel, mint az exportérték.

A halak és halászati termékek exportértéke 2022-ben 9 milliárd forintot, importértéke 54,5 milliárd forintot ért el, a külkereskedelmi forgalom 45,6 milliárd forintos passzívuma 10,1 milliárd forinttal haladta meg a 2021. évit. Az importérték 12,3 milliárd forinttal nőtt, az exportérték 32%-kal, vagyis összesen 2,2 milliárd forinttal emelkedett 2022-ben az egy évvel korábbihoz képest.

A halak és halászati termékek exportmennyisége 2022-ben 5,5 ezer tonnát, importmennyisége 30,2 ezer tonnát ért el, így az exportvolumen mintegy 9%-kal csökkent, míg az importmennyiség 1%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A halászati és akvakultúra-termékek részesedése az agrár- és élelmiszeripari termékek forgalmából 0,71%-os, az export értékéből 0,17%-os, behozatalának részaránya 1,43% volt 2022-ben. Ez 2021-ben az előbbi értékek sorrendjében 0,77%-ot, 0,18%-ot és 1,66%-ot tettek ki.

Kevés halat esznek a magyarok

Magyarországon az egy főre jutó éves átlagos halfogyasztás 2021-ben 6,52 kg volt (a 2022. évi adatok még feldolgozás alatt állnak), ami lényegesen alacsonyabb az EU többi tagországának halfogyasztásánál. Az EUMOFA2 rendelkezésre álló adatai szerint 2020-ban az egy főre vetített halfogyasztás az EU-ban ~23,3 kg volt. A világ halfogyasztása a FAO adatai szerint fejenként hozzávetőleg 20,1 kg volt 2020-ban.

EZ IS ÉRDEKELHET

Az egy főre vetített éves halfogyasztás 2020-hoz képest 2021-ben 15 dekagrammal nőtt. A hazai halfogyasztás közel 79%-át az importból származó halak adták 2021-ben. Hazánkban a halfogyasztás hagyományosan a keresztény ünnepekhez kötődik, vagyis a húsvéti és karácsonyi időszakban vásárolják a legtöbb halat a fogyasztók. A magyarországi lakosság kevésbé ismeri a haltermékeket és a hazai halkínálatot. A fogyasztók egy része „fél” a szálkától és esetlegesen viszolyog a „halszagtól”, nem szívesen dolgozza fel halat a saját konyhájában. Egy korábbi kutatás szerint a fogyasztók inkább előnyben részesítik a tengeri eredetű halakat, mert azok feldolgozottan, konyhakészen vagy azonnal fogyasztható formában állnak rendelkezésre.

A szaktárca és a haltermelők szakmaközi szervezete is folyamatosan kiemelt figyelmet fordít a hazai halfogyasztás növelésének támogatására, ezért több e célt szolgáló intézkedést vezettek be az elmúlt néhány év folyamán, melyek között szerepelt a halhús minősége, a kitűnő haltermékek elismerése, a földrajzi árujelzők létrehozása és a Minőségi Magyar Hal tanúsító védjegy kialakítása is. Továbbá az ágazat is jelentős figyelmet fordít a halhús minőségére. Ennek egyik elismeréseképpen több magyar haltermék, mint például a Szilvásváradi pisztráng és az Akasztói szikiponty, a Balatoni hal és a Szegedi tükörponty is megkapta az európiai földrajzi árujelző oltalmat. 2022. december 14-től kezdődően pedig már friss és előkészített halászati termékek kategóriában is lehetett pályázni a Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyre.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. április 17. 16:02