Kritikus helyzetben a magyar haltermelők: egyre többen gondolkoznak a váltáson

Kritikus helyzetben a magyar haltermelők: egyre többen gondolkoznak a váltáson

Kétségbeejtő helyzetben van a halágazat Magyarországon. A magas takarmányárak, az aszályos időjárás és a támogatások hiánya teljesen a padlóra küldték az ágazatot. A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) már attól tart, hogy hamarosan sokan inkább megszüntetik a tógazdaságaikat, és szántófölddé nyilváníttatják azokat.

Májusban két új agráreseménnyel várjuk az agrárszakma képviselőit: jön az AgroFood és AgroFuture 2024!

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

Lévai Ferenc, a MA-HAL szóvivője az Agrárszektor megkeresésére elmondta, hogy a magyar halágazat a legrosszabb helyzetben vannak. A MA-HAL augusztusban már megerősítette, hogy olyan rossz a helyzet, hogy az ágazat szereplői közül már többen a túlélésükért küzdenek, azóta pedig minimálisan se javult a helyzet. A takarmányok drágulása olyan méreteket öltött, hogy a tógazdaságok már nem tudják kigazdálkodni ezeket a költségeket, ráadásul előállhat olyan eset is, hogy a takarmánnyal rendelkezők nem akarják eladni a készleteiket, mert arra várnak, hogy még feljebb menjenek az árak. A szakember emellett az idei évben tapasztalható forró, csapadékmentes és aszályos időjárást hozta fel, mint fő problémát. Lévai Ferenc elmondta, hogy a szárazság főleg a dunántúli - a Baranya, a Tolna és Somogy megyei - tógazdaságokat érinti, ahol a tavak üzemi vízszintjének több mint 50%-a hiányzik, és mostanra már mintegy 60 tonnányi hal hullott el. A szakember emellett kitért arra is, hogy a rendkívüli meleg miatt a vízhiány mellett oxigénhiányos állapot is ki tud alakulni a tavakban, ráadásul a halaknak a sekélyebb vizekben esélyük sincs elbújni a madarak elől.

60 centiméteres vízben halászik a gém, milyen halállományt lehet így várni? És mi lesz még itt, ha megérkeznek a kárókatonák is?

- panaszolta Lévai Ferenc.

A szakember rámutatott, hogy ahol intenzív termelés zajlik, azok a tógazdaságok jól vannak, bár a nyári melegek az afrikai harcsát is megviselték. A 30 fokos vízben ugyanis a hal nem eszik, mivel nem tud emészteni.

A MA-HAL szóvivője beszélt arról is, hogy a mezőgazdasággal szemben a halágazatban nincs semmiféle támogatás, se kárpótlás, ráadásul az európai halászati programok is csak a tengeri halászattal foglalkoznak. Ez pedig tönkreteszi az ágazatot, pedig a természetes állattenyésztéshez a legközelebb a haltermelés van. Ahogy Lévai Ferenc fogalmazott, olyan szinten vannak hátrányos helyzetben, mint senki más a mezőgazdaságban, és ezt csak az tudja, aki maga is benne van. A szakemberek attól tartanak, hogy Magyarországon is bekövetkezhet az, ami néhány éve Romániában megtörtént: a halágazat szereplői megszüntették a korábbi a tevékenységüket, kiszárították a halastavakat, és átminősíttették szántófölddé a területeket. Emiatt viszont rövid időn belül halhiány alakult ki Romániában. Lévai Ferenc szerint a belvízi halászat hanyatlóban van Magyarországon, pedig 1990 óta a halgazdálkodás volt volt az egyetlen olyan ágazat, ami nemcsak megtartotta területeit, de még minimálisan növelni is tudott rajtuk.

Ez el fog veszni, ha még egy ilyen év jön. Ha itt is elkezdődik az, hogy a haltermelők elkezdenek átállni szántóföldi növénytermesztésre, az az ágazat végét fogja jelenteni. Egyszerűen nem látjuk a kiutat

- jegyezte meg keserűen Lévai Ferenc.

A szakember rámutatott, hogy a haltermelés egy hosszú, többéves folyamat, de mivel az uniós pályázatok elbírálása egy évig tart, és óriásiak az átfutási idők, így nem tudnak eredményesen szerepelni ezeken. Mire a hatóságok egy pályázatot elbírálnak, már rég teljesen más a helyzet. Így nem lehet termelni, meg fejleszteni, jelentette ki Lévai Ferenc, hozzátéve, hogy a támogatáson elnyert pénzeket gyakran elviszi az infláció és az áremelkedés. A szakember úgy látja, hogy a rendszer mostani formájában nem ügyfélbarát.

Nem tudjuk elérni azt a szintet, amit 1990-ben otthagytunk

- mondta ki Lévai Ferenc.

Lévai Ferenc beszélt arról is, hogy a fogyasztásösztönző kampányoknak köszönhetően egyre inkább kereseti cikk lett a hal, és a tudatos vásárlói réteg egyre inkább elkezdett átszokni a halfogyasztásra. A legfontosabb partnerük a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ), az ő biztonságuk és a magyarországi piac mindennél fontosabb a MA-HAL számára. A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet ezért csak akkor ad halat exportra, ha a magyarországi fogyasztók igényeit már kielégítették. A szakember elmondta, hogy a hazai piacon a katasztrofális idei év ellenére sem lesznek ellátási problémák, és körülbelül 5 ezer tonnányi hal kerül majd az őszi-tavaszi időszakban a magyar fogyasztókhoz. Az export minimális lesz, ugyanis a termelőknek nincsenek készleteik erre a célra. Ami a halimportot illeti, Lévai Ferenc elmondta, hogy azzal kapcsolatban nem tud számokat mondani, mert az más csatornákon zajlik, amikre nekik nincs rálátásuk. A MA-HAL augusztusban úgy becsülte, hogy az őszi idényban egy 10-20%-os drágulásra lehet majd számítani, és Lévai Ferenc kérdésünkre ezt most megerősítette. Ahogy fogalmazott, már most 850-900 forint körül adják a halat, és ez karácsonyra még feljebb fog menni.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?