Az időjárás és a gazdasági helyzet is egyre jobban szorongatja a magyar halászati ágazatot.
Lévai Ferenc szerint a 2024-es év sem alakult jól, az ágazat problémái évek óta súlyosbodnak, versenyhátrányba kerültünk a szomszéd országok tógazdaságaival szemben.
A szakértő szerint az egyes halfajok különbözőképpen reagálnak az árvíz levonulására.
Az elmúlt évek növekedése után tavaly jelentős visszaesés volt megfigyelhető a magyar haltermelésben.
Nincs más út az ágazat előtt, kénytelenek lesznek távoli országokból dolgozókat toborozni.
Hiába reménykedtek a csodában, végül 2023-ban is közepes évet zárt a magyar halágazat.
A magyar haltermelők a kedvező körülményekre való tekintettel nem emelnek árat idén karácsonykor.
Tavaly a drága takarmány, az aszály miatt bajba került az ágazat, idén azonban biztatóbbak a kilátások.
Bizakodnak az ágazati szereplők, hamarosan megszűnhet a halhiány Magyarországon.
Mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk a magyaroknak, ha karácsonykor halat akarnak enni.
Egyre kétségbeejtőbb helyzetben van a magyar halágazat, sok termelő válthat más, jövedelmezőbb tevékenységre.
Hatékonyabb támogatásra lenne szüksége az ágazat szereplőinek.
Miből lesz a halászlé idén?
Óriási bajok vannak a magyar halágazatban.
A MA-HAL arra kéri a vásárlókat, vegyék meg időben a karácsonyi alapanyagokat.
A Bábolnai Gazdanapokon a halfogyasztást is népszerűsítik.
Az áfacsökkentés olcsóbbá teheti a halbeszerzéseket.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
