2023. február 5. vasárnap Ágota, Ingrid

Súlyos gondok vannak a magyar vizekben: ezt jobb, ha mindenki tudja

Egészen elkeserítő helyzetben van a halágazat Magyarországon. A magas takarmányárak, a száraz és aszályos időjárás, a halevő madarak okozta károk, és végül, de nem utolsósorban az ágazat szereplői által igényelhető támogatások hiánya egészen a padlóra küldték az ágazatot. A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) már attól tart, hogy a következő időszakban több kisebb termelő is úgy dönthet, hogy inkább megszünteti a tógazdaságát, és a biztosabb megélhetés érdekében szántóföldi növénytermesztésbe kezd ezeken a területeken. Ennek azonban tragikus következményei lennének a biológiai sokféleségre nézve.

Agrárium 2023 konferencia

Az évkezdet egyik legfontosabb rendezvénye Kecskeméten: a konferencia célja, hogy bemutassa azokat a legjelentősebb támogatási, jogszabályi, finanszírozási, piaci, innovációs és gépesítési változásokat, amelyek alapvetően meghatározhatják az ágazati vállalkozások 2023-as tevékenységét. Minden hazai agrárszereplőnek elengedhetetlen információs forrás!

Elkeserítő helyzetben van a tógazdasági haltermelés Magyarországon: bár az országot sújtó nagy szárazság véget érni látszik, a vízhiány nem enyhült. A terményárak folyamatosan emelkednek. A tavakon naponta 1-2 centiméteres párolgással kell számolni, és egyre jelentősebb madárkár keletkezik a tavakban - mondta el az Agrárszektornak Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) szóvivője. A szakember elmondta, hogy az extrém szárazságból és a vízhiányból kifolyólag eltűntek a természetes kis vízfolyások és a vizes életterek. Ez tragikus következményekkel járt: a vízhez kötött életű állatok jó része (a békák, gőték, teknősök, rovarlárvák stb.) elpusztultak, a helyváltoztatásra képesek, mint például a vidrák, hódok és vízimadarak tömegei pedig menekülőre fogták. Ennek következtében ott kötöttek ki, ahol még van víz és bőséges táplálék, vagyis a tógazdaságokban.

Feldúsult a halevő madártömeg, ez pedig óriási károkat okoz a 60-70 centi mélységűre apadt tavakban

- magyarázta Lévai Ferenc.

A MA-HAL szóvivője beszélt arról is, hogy a magyar tógazdasági haltermelés annyival van rosszabb helyzetben más mezőgazdasági ágazatoknál, hogy nekik nem jár semmiféle kárenyhítés. Nem kapnak kompenzációt az aszálykár vagy az árvízkár miatt, de területalapú támogatásra sem pályázhatnak. Lévai Ferenc szerint ennek hamarosan kifejezetten tragikus következményei lehetnek, ugyanis a jelenlegi kockázatokat és a gazdasági számításokat figyelembe véve az ágazat szereplői közül sokan fel fognak hagyni a tevékenységükkel, és szántóföldi növénytermesztésbe kezdenek az arra alkalmas halastavak területén. A művelési ág váltással, tudniillik, az összes mezőgazdasággal kapcsolatos támogatás elérhetővé válik számukra. A szakember szerint a tavak kiszárításával a halastavak egyharmada eltűnhet, amint az az utóbbi években Romániában már megtörtént a szántóföldi művelésre alkalmassá tehető tavaknál.

Lévai Ferenc borúlátó volt az ágazat jövőjét illetően, mint mondta, az idei év problémáit figyelembe véve - vízhiány, csökkenő ivadéktermelés - sajnos a következő években is csak gyenge termés várható. A MA-HAL szóvivője szerint az ágazat 1990 és 1993 között volt hasonlóan kilátástalan helyzetben, amikor a privatizáció még nem indult be, de a régi gazdák már nem akartak hallal foglalkozni. A haltermelés azonban 1994-1995 után talpra állt. Napjainkig az egyetlen állattenyésztési ágazat, amely meg tudta őrizni rendszerváltáskori területét (24-26 ezer hektár) és növelte termelési eredményeit (22-25 ezer hektár).

Most azonban ott tartunk, hogy nem érdemes halat termelni, a tógazdaságok egy része nem fogja tudni folytatni a tevékenységet. Ezzel pedig elindul az ágazat visszafordíthatatlan erodálódási folyamata

- jelentette ki Lévai Ferenc.

A szakember szerint katasztrofális következményei lesznek annak, ha ezek a halastavak és a hozzájuk kapcsolódó vizes életterek - csatornarendszerek, vízparti növényzet, stb. - eltűnnek. Ha megvizsgáljuk, 500 hektárnyi kukoricásban nincs akkora élet és biológiai sokféleség, mint 1 hektárnyi halastóban, ahol a halakon kívül tízezres nagyságrendben fordulnak elő növények, algák, csigák, rovarok és számtalan egyéb élőlény. Az extenzív halastavi termelés az egyetlen, amely a biodiverzitással kapcsolatos összes elvárásnak - uniós és hazai előírások, csökkentett ökológiai lábnyom, fenntarthatóság, vegyszer nélküli termelés - megfelel.

Rendkívüli fontossággal bír a halastavak vízmegörző szerepe is: jelenleg ugyanis mintegy 250 millió köbméternyi víz tározható a magyarországi halastavakban. A halastavak nyári időszakban párologtatnak, csökkentve a levegő portartalmát, és fontos szerepük van az altalaji vízkészletek megőrzésében, valamint nélkülözhetetlen tájképi elemek is, amelyek nélkül sivárabbá válna az ország. Azonban ezeknél komoly rekonstrukciós munkálatokra lenne szükség. Ki kellene kotorni a halastavakat és víztározókat, hogy minél több víz országban tartása váljon lehetővé. Ehhez viszont jelentős állami forrásokra lenne szükség, ám ilyenek egyelőre nem állnak rendelkezésre. Lévai Ferenc beszélt arról is, hogy jelenleg nem látni állami szándékot arra, hogy mentőövet dobjanak az ágazatnak.

A MA-HAL szóvivője szerint az ágazat megmentésére lennének víziók, ezek közül az első lenne az értelmetlen szabályok feloldása, például szakítani azzal a gondolattal, hogy a halastavi iszap kezelendő hulladék. Ez ugyanis remek trágyázóanyag lehetne, csak ki kellene hozzá kotorni a halastavakat - ami megint csak sokat segítene az ágazaton -, de ehhez az előbb már említett állami források kellenének. Lévai Ferenc szerint ennek a feladatnak a szakmai koordinálását rá lehetne bízni a magyar vízügyre, ami további haszonnal járna, hiszen hozzáértő szakemberek értékes munkahelyeit mentené meg, és nem mellékesen a tógazdasági halászati ágazat és a vízügy között hagyományosan mindig jó volt az együttműködés. A szakember úgy látja, hogy az ágazat megmentése érdekében a másik nagyon fontos lépésnek a kapcsolódó vizes infrastruktúra rekonstrukciójának és fejlesztésének kellene lennie. Elődeink az 1960-as, 1970-es években az Alföldön kiépítették az öntözést és a halászatot szolgáló, a fő- és mellékcsatorna-rendszereket, és a halászati vízellátás most ezek romjain valósul meg. Mindemellett az öntöző főcsatornák úgy el vannak telítve iszappal és vízinövénnyel, hogy az eredeti vízáteresztő kapacitásuknak már az 50%-ára sem képesek.

Nagyon fontos lenne egy gyors rekonstrukció, hiszen sajnos hosszú, száraz időjárási helyzetre kell felkészülnünk az országnak. Abból kellene kiindulni, hogy a jelenlegi aszály nem átmeneti jelenség. Sajnos a szárazodás trenddé vált, és a mezőgazdaságnak létkérdés az ezzel való együttélés

- mondta Lévai Ferenc.

A szakember beszélt arról is, hogy a tógazdasági haltermelés most jutott el a kritikus ponthoz. Ahogy Lévai Ferenc fogalmazott, hosszú idő óta nem tudják elérni, hogy az ágazat legalább a mezőgazdasági termeléshez járó alaptámogatást megkapja nemzeti támogatásként. Ha pedig a következő időszakban sem tudnak megfelelő támogatási alapokat kiharcolni az ágazatnak, akkor lejtmenetbe kerül a magyarországi tógazdálkodás.

Nem szabad elengedni a magyar halastavakat. Ha egy állattartó telepről kimegy az állat, akkor többet már nem megy oda vissza, a felszámolt telepek helyén soha nem lesz új

- emelte ki Lévai Ferenc.

Arra a kérdésre, hogy van-e elég hal a magyar fogyasztók igényeinek kielégítésére, a MA-HAL szóvivője elmondta, hogy már az nagyon jó eredmény lesz, ha a szokásos évi kibocsátás 60%-a meglesz idén. Azt azonban még nem tudják, mire lesz elég ez a halmennyiség. Ahogy azt se lehet még látni, hogy mi lesz karácsonykor, hiszen abban az időszakban nemcsak a magyarok, de a csehek, a lengyelek és a románok is magyar halat szeretnének enni. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg a közel nyolcszázezres horgásztábor haligényéről sem. Ami a várható árakat illeti, Lévai Ferenc szerint jelentős drágulásra lehet számítani, a következő hónapokban 1800-2000 forint körül fog mozogni a hal kilója, ennél már nem lesz olcsóbb.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárium 2023
A tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye március 21-én Kecskeméten.
EZT OLVASTAD MÁR?