A szakember szerint az aszály nemcsak a földeken, hanem a földeken is hatalmas pusztítást eredményez.  Mint mondta, a halállományra az első csapást az jelentette, hogy a leszűkülő vizes élőhelyeken hirtelen nagyon sok lett a vízimadár, amelyek pusztítják a halakat. Ezek a madarak többnyire védett állatok és az ő élőhelyeik is összeszűkültek a szárazság miatt. A baj azzal folytatódott, hogy elfogyott a tavakból a halak élelme. A fölmelegedett vízben nem terem meg a plankton vagy az alga. Már oxigén se nagyon maradt a vízben, ezért próbálnak a halak pipálva életben maradni - írja az Infostart.

Súlyos a helyzet Magyarországon: döbbenetes hírek érkeztek a Tiszáról

Már a Tisza sem a régi.

A halászati szóvivő ismertette, hogy katasztrófa, ami a magyar halastavakban zajlik. A természet tizedeli az állományt, ezzel pedig óriási károkat okoznak a halászoknak. 

Lehetne kényszerlehalászással menteni a menthetőt, de nincs hova áttelepíteni a halakat, mivel a szárazság egyik tavat sem kíméli. A méreten aluli, vagyis nem piacérett halakkal pedig szinte nem lehet semmit sem kezdeni, mivel nincs az országban egyetlen olyan halgazdaság amelynél meglenne a két évvel ezelőtti vízmennyiség. A gond éppúgy általános, mint a szántóföldi gazdaságok esetében, csakhogy az utóbbiak veszteségeit a kormányzat minden lehetséges módon kompenzálja. 

- vélekedett Lévai Ferenc.

Több száz kiló haltetemet talált a rendőrség: ki nem találnád, hol bukkantak rájuk

Az állatok valószínűleg oxigénhiány miatt pusztultak el.

Csakhogy, a halászatok nem jutnak semmilyen kárenyhítéshez. A szakember szerint komoly bajban vannak, ha pedig nem lép a kormányzat, és nem ad, csak annyit, amennyit a többi ágazatnak, akkor a magyar halászat igen nehezen tudja majd túlélni az aszályt. A probléma egyébként hosszú távú, hiszen nemcsak az az egyetlen gond, hogy nincsen víz a tavakban, hanem az is, hogy a következő időszakban nehezen juthatnak vízhez a halgazdaságok. Emellett a csatorna- és a belvízlevezető rendszerek is elhanyagoltak, Lévai Ferenc, mint mondta, igencsak elmaradtak a fejlesztések az elmúlt 20-30 évben, pedig hazánkban ma a legtöbb vizet a halastavak tudnák megtartani. Az ágazat szereplői sok dolgot el tudnak viselni, többek között a hideget és a meleget is, de a vízhiányt, azt nem.