Az idei évtől uniós szinten kötelező az adatszolgáltatás az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) felé. Az antibiotikum tartalmú állatgyógyászati készítmények nagykereskedelméről június 30-ig kellett, míg azok haszonállatoknál (szarvasmarha, sertés, házityúk és pulyka) történt felhasználásáról szeptember végéig szükséges adatot szolgáltatni az ASU (Antimicrobial Sales and Use) rendszerben - írta meg a Nébih.

Hazánkban már 2022 januárja óta él az előírás, hogy minden élelmiszertermelő állat antibiotikumos gyógykezeléséről jelentenie kell az ellátó állatorvosnak, idén év elejétől pedig szigorodtak a vényírás szabályai. A Nébih tapasztalatai szerint az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése folyamatosan javul: a korábbi évhez képest 16,5%-kal több tenyészetkódról érkezett tájékoztatás idén, és szintén növekedett a jelentést benyújtó állatorvosok száma. Ugyanakkor továbbra is magas a pontatlanul rögzített adatok aránya. 

Mint ismeretes, a készítmények besorolása az EMA antimikrobiális tanácsadó szakértői csoport által meghatározott AMEG kategóriák szerint történik: A - kerülendő, B - korlátozott, C - körültekintően, D - óvatosan alkalmazható. A forgalmazói jelentésekből látható, hogy több mint felére csökkent a C típusú készítmények értékesítése. Az eladási és felhasználási adatok azonban továbbra sem fedik egymást, a forgalmazott szerek mennyisége 2023-ban is jóval meghaladta a felhasználásra jelentett készítmények volumenét.

Az összképet tekintve nincs számottevő változás az antibiotikum tartalmú állatgyógyászati szerek felhasználásban: 2022-höz hasonlóan 2023-ban ismét a D kategóriába tartozó készítmények alkalmazása volt túlsúlyban, és még mindig nagy mennyiségben vannak jelen a B kategóriás, valamint a csoportos kezelésre használt készítmények. Továbbra is kiemelt állategészségügyi cél a humángyógyászat szempontjából kritikusan fontos hatóanyagot tartalmazó, ún. B kategóriás szerek használatának visszaszorítása, valamint a csoportos kezelések túlsúlyának eltolása az egyedi, célzott terápia felé.