Megszólalt az országos főállatorvos az aktuális járványhelyzetről

Megszólalt az országos főállatorvos az aktuális járványhelyzetről

agrarszektor.hu
Számos állategészségügyi kihívással álltak szembe a magyar termelők az elmúlt időben, és úgy tűnik, még mindig nem lélegezhetnek fel. Pásztor Szabolcs (országos főállatorvos, Agrárminisztérium) a Portfolio Agrárium 2025 Konferencián tartott előadásában kiemelte, a globalizáció és a nemzetközi kereskedelem hozzájárult a kórokozók gyors terjedéséhez a világ különböző része között, valamint az állatsűrűség és állattenyésztés folyamatos növekedése is. Eddig a szabályozás, a támogatások, a különféle mentesítési programok elégnek bizonyultak, az viszont kérdéses, hogy ez a jövőben is így lesz-e. Az biztos, hogy a megoldásokban közösen kell gondolkozni.

Tombola és értékes nyeremények az Agrárszektor 2025 konferencián!

Tombolával és értékes nyereményekkel várjuk az Agrárszektor konferencia résztvevőit az esemény 2. napjának végén! FŐNYEREMÉNY: Az AXIÁL Kft. felajánlásából a szerencsés nyertes egy Fűnyírótraktor Portland Hawk H9212RD-rel lesz gazdagabb!

Csoportos kedvezmények már 2 főtől: 2 fő jelnetkezése esetén, 10%, 3 fő estén 15%, 4 vagy több fő jelentkezése esetén 20% kedvezmény! A kistermelők és fiatal gazdák pedig most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén! 

Pásztor Szabolcs előadásában hangoztatta, hogy 2025 európai szinten meghatározóan kezdődött az állategészségügyet illetően. Magyarországon például január 24-én megjelent a kiskérődzők pestise, majd március 6-án a ragadós száj-és körömfájás is. Utóbbi egy rendkívül fertőző vírusos betegség, amely főként a hasított körmű állatokat (például: szarvasmarha, sertés, juh, kecske, bivaly, vadon élő kérődzők) érinti. A betegség fő tünetei közé tartozik a láz, az étvágytalanság, a nyálzás és a hólyagok megjelenése a szájban, illetve a lábvégeken. A ragadós száj- és körömfájás emberekre nagyon ritkán terjed át, az állatállományokban azonban rendkívül nagy ragályozó képessége és gyors terjedése miatt megjelenése súlyos gazdasági következményekkel jár. A fertőzött állatokat nem lehet kezelni, így, ha egy gazdaságban akár csak egy állatnál is megerősítik a betegséget, az összes párosujjú patást fel kell számolni. A fertőtlenítésre azonban pozitívan reagál. 

EZ IS ÉRDEKELHET

Március 7-én egy 1400 szarvasmarhát tartó kisbajcsi telepen jelentkeztek vírus klasszikus tünetei: a magas láz, a levertség, a szájban és a lábvégeken pedig a jellegzetes hólyagos elváltozások. A tünetek március 3-án jelentkeztek, a helyi állatorvost pedig március 5-én értesítették. A telepen azonnal elrendelték a zárlatot és a korlátozásokat. A Nébih laboratóriuma március 6-án este azonosította a vírust az állományban. A kisbajcsi esetnél a járványkitörés gócpontja körül 10 km-es védőkörzetet állítottak fel. 

A globalizáció és a nemzetközi kereskedelem hozzájárult a kórokozók gyors terjedéséhez a világ különböző részei között, valamint az állatsűrűség és állattenyésztés folyamatos növekedése is. Eddig a szabályozás, a támogatások, a különféle mentesítési programok elégnek bizonyultak, az viszont kérdéses, hogy ez a jövőben is így lesz-e. Az biztos, hogy a megoldásokban közösen kell gondolkozunk. Azt pedig jegyezzük meg, hogy az egyéni felelősségnek nemzetgazdasági hatása van.

- zárta gondolatait Pásztor Szabolcs.

A Portfolio Agrárium 2025 Konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Címlapkép forrása: Berecz Valter
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
EZT OLVASTAD MÁR?