Itt nem az a kérdés, hogy megjelenik-e nálunk, vagy esetleg kialakulhat-e nálunk a dengue fertőzés, hanem csak az, hogy mikor. És ez elsősorban attól fog függni, hogy miként alakul a mi tigrisszúnyog-állományunk

- nyilatkozta Kurucz Kornélia, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának kutatója a Qubit Kiszáradó síkság podcastjában.

Az ázsiai tigrisszúnyog az 1970-es években jelent meg Európában, Magyarországon pedig 2014-ben azonosították először. Az invazív faj mára állandó populációkat alakított ki hazánkban, ahol a klímaváltozás következtében egyre kedvezőbb életfeltételeket talál. Ez a szúnyogfaj nemcsak a dengue-láz, hanem a csikungunya- és a zika-vírus terjesztéséért is felelős a trópusi területeken. A dengue-láz már Európában is megjelent: 2024-ben Franciaországból 85, Olaszországból pedig 213 helyi eredetű fertőzést jelentettek. Magyarországon egyelőre csak behurcolt esetekről tud a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ.

A dengue-vírust elsősorban az egyiptomi csípőszúnyog terjeszti, de más rokon fajok, köztük az ázsiai tigrisszúnyog is képes erre. A fertőzöttek mintegy 5 százalékánál súlyos tünetek jelentkezhetnek, amelyek között szerepel a láz, fejfájás, kanyarószerű bőrkiütés, valamint erős izom- és ízületi fájdalmak. Súlyosságára utal a "csonttörő láz" elnevezés is. Ritka esetekben a betegség életveszélyessé válhat, legsúlyosabb formájában vérzést, érfalszivárgást és a vérlemezkeszám csökkenését okozhatja.

A podcastból az is kiderült, hogy a nyugat-nílusi vírus már közel két évtizede jelen van Magyarországon, változó esetszámokkal. 2024-ben 101 megbetegedést regisztráltak. Ezt a kórokozót, amely a fertőzöttek kevesebb mint egy százalékánál okoz súlyos idegrendszeri megbetegedést, főként a hazánkban őshonos dalos szúnyog terjeszti. Az invazív szúnyogfajok növekvő jelenléte és a trópusi betegségek terjedésének veszélye miatt a szakemberek rendszeresen tesztelik a begyűjtött példányokat különböző kórokozókra. Tavaly az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium invázióbiológiai részlege és az Ökológiai Kutatóközpont közös kezdeményezést indított egy új megfigyelőrendszer kiépítésére, amely a szúnyogok heti szintű, szisztematikus szűrését célozza többek között a chikungunya-, a dengue- és a zika-vírusra. Ez a program egyelőre csak Budapesten működik.

A három inváziós szúnyogfaj emellett a kutyák szívférgességének terjesztésében is szerepet játszik. Ez az állatokra veszélyes betegség évről évre több esetben fordul elő, kezelése pedig rendkívül költséges és nehéz.