Kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák, FIGYELEM!
Ön is kistermelő? Vagy csak nem rég kezdett el gazdálkodni? Vagy Ön az ökológiai termelés* nyilvántartott szereplője? Most 69.900 Ft + áfa összegért vehet részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén, a Portfolio Agrárszektor 2026 konferencián Siófokon, december 2-3 között.
Kérjük, töltse ki az alábbi űrlapot, a Portfolio szakmai csapata pedig elbírálja igényét a kedvezményes jegy beváltása érdekében.Ha kitöltötte az adatlapot, mentse le és emailben küldje el a gazdalkodoikedvezmeny@portfolio.hu címre.
A vadásztársaságok többsége azonban ritkán ad ki ilyen engedélyeket, mivel a kontrollálatlan gyűjtés jelentősen zavarhatja az élővilág nyugalmát. A valódi probléma azonban az, amikor szervezett csoportok kifejezetten az agancsok megszerzésére specializálódnak. Ezek a csoportok modern eszközökkel – járművekkel, drónokkal, sőt olykor kifeszített drótokkal – kényszerítik menekülésre a szarvasokat, hogy a még nem teljesen érett agancsuk idő előtt leváljon. Ha az agancs még nem hullajtásra kész, letörésekor a koponya egy része is sérülhet, ami súlyos fájdalmat okoz az állatnak, és akár elhullásához is vezethet - írta a Sokszínű Vidék.
A hullajtott agancsok iránti érdeklődés mögött jelentős anyagi motiváció áll. A Vadgazdálkodási törvény végrehajtási rendelete szerint az agancs hivatalos felvásárlási ára kilogrammonként 10 ezer forint. Mivel egy gímagancsszár súlya 4-6 kilogramm is lehet, már legálisan is jelentős értéket képvisel. A feketepiacon azonban ennél jóval magasabb áron értékesíthetők, különösen a ritka vagy különleges formájú példányok, ami szervezett bűnözői csoportok figyelmét is felkeltette. A szarvasok szervezett hajszolása nem csupán állatvédelmi szempontból aggályos. A menekülő csordák gyakran mezőgazdasági területeken okoznak károkat, vagy lakott övezetekbe tévednek.
Különösen veszélyes, amikor a riadt állatok közutakon haladnak át, ami súlyos, akár halálos kimenetelű közlekedési balesetekhez vezethet. A vadgazdálkodási szakemberek hangsúlyozzák, hogy a vadállomány megfigyelése, viselkedésének és egészségi állapotának nyomon követése sokkal értékesebb információkat szolgáltat, mint maguk az agancsok. A vadak rendszeres zavarása felboríthatja az ökológiai egyensúlyt és hosszú távon károsíthatja a teljes élőhelyi rendszert.
A probléma megoldására szakértők egy országos szabályozási rendszer bevezetését javasolják, amely ellenőrzött keretek között tenné lehetővé az agancsok gyűjtését és értékesítését. Egy ilyen rendszer fokozatosan kiszoríthatná a feketepiacot, és megszüntethetné a vadak kegyetlen hajszolását.
