A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) álláspontja szerint az ágazati szakértői szerepkör megmarad, csak - a jogalkotói szándékkal összhangban - az adminisztráció alakul át. Az ágazati szakértés nem szűnik meg, csak a Pest Vármegyei Kormányhivatal által vezetett központi névjegyzék és az abba történő felvétellel járó adminisztrációs teher - írja a NAK.

Akkor ki végezhet ezentúl vadkárfelmérést?

A jelenleg is hatályban lévő, a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (Vtv.) 89/A. § (1)-(3) bekezdései alapján - ha a szakértő igénybevételéhez jogkövetkezmény fűződik - szakértőként olyan személy járhat el, aki vagy igazságügyi szakértő vagy a miniszter által rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel rendelkezik és megfelel az ott (miniszteri rendeletben) meghatározott egyéb feltételeknek.

Aki a vadgazdálkodási ágazathoz kapcsolódóan szakértői tevékenységet kíván folytatni, erre irányuló szándékát be kell, hogy jelentse a vadászati hatóságnak. A bejelentett szakértőkről a hatóság nyilvántartást vezet, megkeresés esetén a szakértő tevékenység ellátására vonatkozó jogosultságának igazolására adatot szolgáltat.

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet (Vtv. vhr.) 83. § (1) bekezdése alapján: „Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kárfelmérést az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló miniszteri rendeletben vagy az agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szakterületeken a szakértői tevékenység végzésének feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott szakirányú végzettséggel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező személy végezhet.”

Az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló 9/2006. (II. 27.) IM rendelet (Kompetenciarendelet) alapján az igazságügyi szakértői névjegyzékbe vételhez - egyéb feltételek teljesítése mellett - az alábbi szakképesítések veendők figyelembe:

• Mezőgazdasági vadkár esetén: okleveles agrármérnök vagy vadgazda mérnök vagy vadgazdálkodási szakmérnök.
• Erdei vadkár esetén:  okleveles erdőmérnök vagy vadgazda mérnök vagy vadgazdálkodási szakmérnök.

Felhívják a figyelmet arra, hogy míg az 1/2010. (I. 14.) FVM rendelet korábban a fenti területeken felsőfokú vadgazdálkodási szakirányú végzettséget írt elő (ld. Vtv. vhr. 8. sz. melléklet I. pont), az igazságügyi szakértőkre vonatkozó Kompetenciarendelet szűkíti a figyelembe vehető végzettségek körét.

Hogyan tovább?

A változás lényege tehát, hogy kevesebb a legyen "papírmunka", de egyúttal a szakmai felelősség is nő az ágazati szakértőkön. Az ágazati szakértőknek maguknak kell figyelniük arra, hogy megfelelnek-e a fenti képesítési feltételeknek, tevékenységüket bejelentsék a területileg illetékes vármegyei vadászati hatóságnak, szükség esetén pedig ágazati szakértői jogosultságukat igazolják a kirendelő hatóságok vagy a bíróságok előtt (pl. a bejelentést tudomásul vevő hatósági határozattal).

Míg az 1/2020. (I. 14.) FVM rendelet alapján a Pest Vármegyei Kormányhivatal nyilvánosan közzétette országos szinten az igénybe vehető agrárszakértői névjegyzéket, feltételezhető, hogy ezeket a nyilvántartásokat a vármegyei kormányhivatalok, mint vadászati hatóságok egyedileg fogják majd kezelni.