A túléléshez elengedhetetlen, hogy egy élőlény képes legyen leállítani a már megkezdett vagy tervezett cselekvéseit, ennek hátterében azonban eltérő mechanizmusok állhatnak. Míg például egy egér ragadozó láttán fellépő megdermedése ősi, automatikus reakció, addig az emberi önkontroll tudatos erőfeszítést és akaraterőt igényel. Ez utóbbiban az agy evolúciós szempontból fiatalabb területei, elsősorban a homloklebeny játszik szerepet, ami az agyi felvételeken úgynevezett frontális théta-aktivitásként mutatkozik meg.

A magyar kutatók arra keresték a választ, hogy a kutyáknál a kísértésnek való ellenállás automatikus folyamat-e, vagy az emberéhez hasonló kontrollmechanizmus áll mögötte. Ennek tisztázására tizennégy családi kutyán végeztek éber, nem invazív EEG-vizsgálatot. Az állatok agyműködését nyugalmi állapotban, valamint olyan helyzetekben rögzítették, amikor a gazdájuk utasítására nem nyúlhattak az eléjük helyezett ételhez vagy játékhoz.

Ivajlo Jocsev, a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont munkatársa szerint a felvételek egyértelműen bizonyították, hogy az önkontrollt igénylő helyzetekben a kutyák agya az emberi théta-aktivitáshoz rendkívül hasonló mintázatot mutat. Ez az eredmény kizárja az egyszerű, ösztönös reakciót, és a tudatos agyi szabályozás jelenlétét támasztja alá.

A felfedezés jelentősége messze túlmutat a kutyák viselkedésének megértésén. Kis Anna és Gácsi Márta kutatásvezetők kiemelték, hogy a kutyák az emberrel azonos környezetben élnek és hasonló társas kihívásokhoz alkalmazkodnak, miközben az embernél jóval gyorsabban öregszenek. Ez ideális modellállattá teszi őket az olyan emberi állapotok és zavarok vizsgálatában, mint az ADHD vagy a kóros elhízás, amelyek hátterében szintén a homloklebeny működési rendellenességei állhatnak. A kutatás emellett azt is igazolta, hogy a költséges fMRI-vizsgálatok mellett a jóval könnyebben kivitelezhető EEG-mérések is kiválóan alkalmasak a kutyák kognitív folyamatainak feltérképezésére, ami számos új lehetőséget nyit meg az idegrendszeri kutatások előtt.