Márton Vlad András, a mentőközpont vezetője arról számolt be, hogy 2025 őszén és 2026 tavaszán új forrásból szereztek be szalmát. Bár az aranyló, tiszta alom elsőre tökéletesnek tűnt, az elmúlt egy évben öt gólyájuknál is gyors lefolyású és intenzív, esetenként tudatvesztéssel járó rohamok jelentkeztek. Kezdetben a vizsgálatok semmilyen eltérést nem mutattak ki, így sorra zárták ki az ismert betegségeket és a táplálék lehetséges fertőzöttségét. A helyzet akkor fordult válságosra, amikor az egyik, nyolc éve náluk élő gólya egy rosszullét után elpusztult. A boncolás során a madár szerveit teljesen egészségesnek találták, az elhalálozás közvetlen okaként pedig keringési összeomlást állapítottak meg. Mivel a laboratóriumok célzott gyanú nélkül nem tudnak mérgezést kimutatni, sokáig rejtély maradt a kiváltó ok - közölte a Sokszínű Vidék.

A fordulópontot a nagyjából két héttel ezelőtti őszi nagytakarítás hozta el. A röpdékben kicserélték az almot a korábbi beszerzés maradékára, majd két nappal később egy újabb madárnál jelentkeztek súlyos rohamok. A központ munkatársainak ekkor tűnt fel, hogy a tavalyi szalma természetellenesen fényes maradt, és a vizesedények körüli nedves részeken sem indult meg a penészedés. Az esztergomi NÉBIH bevonásával, valamint laboratóriumi vizsgálatokkal végül igazolták a gyanút, miszerint a szalmát adó gabonát gombaölő szerrel kezelték. A hazai mezőgazdaságban elterjedt növényvédő szerek jelentős része protiokonazol hatóanyagot tartalmaz, amely megmaradt a szalmában. Ez a fungicid a szalmapor belélegzésével, a bőrön át vagy lenyelve felhalmozódik az állatok szervezetében. Képes átjutni a vér-agy gáton, és neurotoxikus hatása révén súlyos idegrendszeri és mozgáskoordinációs zavarokat, remegést, legsúlyosabb esetben pedig keringési összeomlást okoz.

A szakember hangsúlyozta, hogy a probléma nem csupán a madarakat és a hüllőket fenyegeti. Bár az emlősöknél vagy az embernél nagyobb dózis szükséges a tünetek kiváltásához, a vegyszerek tartós jelenléte náluk is máj- és vesekárosodáshoz vezethet. Ráadásul ezeket a gombaölő szereket gyakran keverik rovarölőkkel, ami fokozott veszélyt jelent a kutyákra, macskákra és más kisemlősökre. Sokakban él az a tévhit, hogy a szalma teljesen természetes, vegyszermentes anyag, a jelenlegi mezőgazdasági gyakorlatban azonban ez már ritkán igaz. A madármentő azt tanácsolja, hogy vásárlás előtt mindenképpen érdemes elkérni a permetezési naplót. Létezik egy egyszerű gyakorlati teszt is: ha egy maréknyi megnedvesített, árnyékos helyre tett szalma két hét elteltével sem kezd el penészedni, akkor a növény erősen vegyszerezett, így kisebb állatok almozására alkalmatlan. A dömösi madárparkban a felismerést követően az összes érintett röpdében azonnali, teljes alomcserét és nagytakarítást hajtottak végre, a madarak alá pedig azóta kizárólag ellenőrzött, vegyszermentes szalma kerül.