Módosult az uniós szabályozás: nagy változások várnak a magyar gazdákra

Módosult az uniós szabályozás: nagy változások várnak a magyar gazdákra

agrarszektor.hu
A növényvédő szerek és hatóanyagok kivonása hazánk európai uniós csatlakozása óta meglevő kihívás, amely főleg a korábban használható szerek újraengedélyezésénél szokott felmerülni. - mondta Görög Róbert, a Magyar Növényvédelmi Szövetség ügyvezetője a Portfolio Agrárium 2023 konferencián. A szakember beszélt arról is, hogy az uniós stratégiák fő céljaival jellemzően mindenki egyet szokott érteni, ám a kidolgozásuk során komoly hiányosságok tapasztalhatóak. Görög Róbert elmondta, hogy mire számíthatnak a magyar termelők, növényvédőszer-gyártók és szaktanácsadók a következő időszakban, és hogy hogyan lehet fellépni a növényvédő szerek egyre komolyabb problémává váló hamisítása és illegális forgalmazása ellen.

Míg régen a természetből jöttek a növényvédelmi kihívások, a károsítók és a kórokozók képében, most már inkább az íróasztal mellől, szabályozási tervezetek formájában kell ezekkel szembenézni - mondta Görög Róbert, a Magyar Növényvédelmi Szövetség ügyvezetője. A szakember elmondta, hogy a növényvédő szerek és hatóanyagok kivonása nem újkeletű probléma Magyarországon, gyakorlatilag már az európai uniós csatlakozással elkezdődött. A nagy fordulópont azonban 2011 környékén volt, amikor az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság változtatott az értékelési elvein, és tiltólistára tett több hatóanyagot is. Görög Róbert rámutatott, hogy ilyenkor főleg az újraengedélyezéseknél van probléma, amikor egy, a régi értékelési elvek szerint engedélyezett növényvédő szert újraértékelnek, és nem felel meg az aktuális előírásoknak. A Magyar Növényvédelmi Szövetség ügyvezetője szerint ezt a sort folytatja a Green Deal, aminek a fő céljaival valószínűleg mindenki egyetért, viszont azokba a stratégiákba, amelyek mentén ezt meg akarják valósítani, már csúsztak hibák. Ilyen például a biodiverzitás stratégia és a farm-to-fork, vagyis a termőföldtől a fogyasztóig stratégia, ahová már belekerültek az 50%-os növényvédőszer-felhasználás csökkentési célok, és az is, hogy érzékeny területeken nem lehet majd növényvédő szereket használni.

Szerintem hatástanulmányt mindenféleképpen kellett volna készíteni ezekhez a stratégiákhoz, azonban ez sajnos elmaradt. Utána a Közös Agrárpolitika 2023 utáni előírásaiba is szerettek volna ilyen növényvédelmi előírásokat beleerőltetni, ami szintén nem sikerült

- emlékeztetett Görög Róbert.

A szakember szerint elismerés illeti az Agrárminisztériumot és hazánk állandó uniós képviseletét, akik észlelték, hogy olyan előírásokat, amelyek az Európai Unióban nincsenek jogszabályba foglalva, azt nem lehet KAP-ba beletenni. Más kérdés, hogy mind a Közös Agrárpolitika, mind Magyarország stratégiai terve tartalmaz növényvédelmi kritériumokat. A Magyar Növényvédelmi Szövetség ügyvezetője ugyanakkor elmondta, hogy a többi uniós tagállam stratégiai tervéhez képest a magyar tervben nagyon visszafogott az az előíráscsoport, ami a növényvédelmet érinti. Ilyen például a méhekre egészségére vonatkozó előírás, hogy a beporzókra kifejezetten kockázatos, veszélyes növényvédő szereket nem lehet használni, de ide tartozik a forgatás nélküli talajművelés, a csökkentett növényvédőszer-felhasználással is. Görög Róbert szerint az új Közös Agrárpolitika előírásai nagyon nagy szabadságot adnak a termelőknek, akiken ugyanakkor sokkal nagyobb a felelősség is, és a szakember szerint a gazdálkodóknak a jövőben nagyon át kell gondolniuk, hogy ezek közül az kritériumok közül mit választanak majd.

Görög Róbert bővebben is beszélt a fenntartható növényvédőszer-használatról szóló uniós rendelettervezetről is. Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy ha ezt egyszer elfogadják, akkor az szóról szóra betartandó lesz az egész Európai Unióban. Ebbe a tervezetbe már bekerült az 50%-os csökkentési cél a növényvédő szerek felhasználását illetően, valamint az is, hogy az érzékenyebb területeken nem lehet majd növényvédő szereket használni. A jelek szerint azonban csak a kémiai eredetű szerek lesznek tiltottak ezeken a területeken. Ami gond lehet, hogy az érzékeny területek lehatárolása még nem történt meg, és a hírek szerint a nitrátérzékeny és a Natura2000-es területek is bekerülhetnek a szabályozásba. Ez jelentős problémát okozna Magyarországon, de Dániának is, ahol például a területek 100%-a nitrátérzékeny.

A szakember elmondta, hogy a termőfölddel a fogyasztói stratégiának van a műtrágya felhasználásra is hatása, ott is egy 20%-os csökkentési céllal kell számolni. Ezek az uniós stratégiák azonban érinthetik a növénynemesítést is, aminek szintén komolyabb következményei lehetnek az ágazat egészére nézve. Görög Róbert szerint ugyanis, ha az új innovatív nemesítési módszereket nem fogják tudják használni a kutatók, akkor le fognak maradni a kutatás-fejlesztés terén, és a cégek el fogják vinni a fejlesztéseiket Európából, nemcsak a növényvédő szerek, hanem a nemesítés tekintetében is.

Brüsszelben ugyanakkor elindult egy érdekes kezdeményezés: az Európai Néppárt, úgy néz ki, hogy felkarolja a termelők problémáit, és egy kampányba kezdett annak érdekében, hogy megpróbálják lassítani vagy meggátolni ezeket a folyamatokat. Mit tudunk tenni, mi, mint növényvédőszer-gyártók? Az iparágunknak vannak önkéntes kötelezettségvállalásai: Innovációs beruházás terén azt tudjuk vállalni, hogy 10 milliárd eurót fogunk költeni 2030-ig precíziós és digitális kézzelfogható gyakorlatban is használható megoldásokra, 4 milliárd eurót pedig biopeszticidek fejlesztésére. Az azonban már tisztán látszik, hogy ez az összeg ennél sokkal több lesz

- mondta Görög Róbert.

A szakember beszélt arról is, hogy a körforgásos gazdaság területén szeretnék elérni a 75%-os visszagyűjtési arányt a kiürült növényvédő szeres göngyölegek tekintetében, és biztosítani szeretnék azt, hogy minden európai uniós országban legyen egy ilyen visszagyűjtési rendszer. A környezet- és a fogyasztók védelme terén pedig egymillió termelőhöz és szaktanácsadóhoz szeretnék eljuttatni a legújabb innovatív megoldásokról szóló tájékoztatást. Az eredményeket illetően Görög Róbert elmondta, hogy egy év alatt 112 ezer termelő, szaktanácsadó és szakértő vett részt vett ezeken a képzéseken, ami a célszámnak a 11%-a. 2021 végétől 4 uniós országban már csak zárt töltőrendszerekkel lehet a tartályokba betölteni a növényvédő szert a permetezőgépeknél, és 12 növényvédőszer-gyártó vállal csatlakozott az Easy Connect rendszerhez. Ez azért fontos, mert így csak egy ilyen rendszert kell a permetezőgépen tartani - tette hozzá a szakember. Görög Róbert elmondta, hogy a körforgásos gazdaság területén jelen pillanatban 66%-os a visszagyűjtési arány, ami 1%-kal nőtt az előző évihez képest. Vannak olyan uniós országok, ahol most indulnak ezek a rendszerek, de ahol most indult, ott egyből 39%-os növekedést sikerült elérni az első évben.

Jelen pillanatban 20 uniós országban van, 7-ben pedig még nincs visszagyűjtési rendszer. Amit viszont visszagyűjtünk az Unióban, annak a 83%-át sikerül újrahasznosítani

- emelte ki Görög Róbert.

Görög Róbert kiemelte, hogy a növényvédő szerek hamisítása, illegális forgalmazása hatalmas problémát jelent az EU-ban. Mint mondta, az illegális forgalmazás a teljes értékesítés 14%-át teszi ki, ami azt jelenti, hogy ha a bűnözők összeállnának egy vállalkozásba, akkor az forgalom alapján a harmadik legnagyobb cég lenne Európában. Ennek gátat szabni csak úgy lehet, hogyha a termelők csak ellenőrzött, biztonságos forrásból vásárolnak növényvédőszert - szögezte le a szakember.

Kapcsolódó cikkeink:

Címlapkép forrása: Portfolio

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Sustainable World 2024
Egy konferencia a jövő vállalatainak
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
Ingyenes KKV rendezvény Herceghalmon
EZT OLVASTAD MÁR?