Jókora pofont kapott az európai takarmánybiznisz: mi lesz így az állattartókkal?

Jókora pofont kapott az európai takarmánybiznisz: mi lesz így az állattartókkal?

agrarszektor.hu
Sokan panaszkodnak az ukrán gabona magyarországi beáramlása miatt, az azonban kétségbevonhatatlan tény, hogy enélkül a hazai állatállomány 30%-a komoly bajba került volna - mondta Gregosits Balázs, a Vitafort Zrt. kutatási-fejlesztési igazgatója a Portfolio Agrárium 2023 konferencián. A tavalyi év során Európa takarmány-előállítása 13 millió tonnával esett vissza, ami az egész ágazatban érezhető volt. A szakember beszélt arról is, hogy bár a gabonaárak tekintetében jelentős csökkenés volt megfigyelhető, a premix- és koncentrátum-alapanyagok árainál ez a tendecia egyáltalán nem érvényesült.

HOLNAP JÖN AZ AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA 

Fenntarthatóság és innováció az agráriumban

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is! Még nem késő regisztrálni!

Milyen trendek vannak most a hazai és a nemzetközi takarmánypiacon? Mostanra előállt egy olyan helyzet, hogy már negyedéves összehasonlításokat lehet tenni, miközben korábban nem volt példa arra, hogy ilyen szűk határidők között ennyire hektikus változások történjenek a piacon - jelentette ki Gregosits Balázs, a Vitafort Zrt. kutatási-fejlesztési igazgatója. A szakember elmondta, hogy 2021-2022 között a világ takarmánygyártása 0,4%-kal csökkent, ami összességében 5,4 millió tonnát jelent. Az európai takarmánygyártás ugyanekkor majdnem 5%-kal, vagyis 13 millió tonnával esett vissza. A tendenciát igazolja a takarmánygyárak számának változása: globálisan 0,5%-kal, Európában viszont mintegy 6%-kal kevesebb ilyen üzem van.

A takarmánycsökkenés nagy vesztese a sertéságazat volt, elsősorban Spanyolországban, ahol 7 millió tonnás visszaesést regisztráltak a vizsgált időszakban. Magyarország tekintetében a csökkenés legnagyobb vesztese majdnem -10%-kal a baromfiágazat volt, ezt követi a sertés- és a szarvasmarha ágazat

- emelte ki Gregosits Balázs.

A szántóföldi növények 2017 és 2022 közötti termésadatait vizsgálva látható, hogy az őszi kalászosok, árpa és búza vonatkozásában növekvő tendencia érvényesült. Az őszi árpa termőterülete 2022-ben közel 30 ezer hektárral, az őszi búza vetésterülete pedig 70 ezer hektárral nőtt, meghaladva az 1 millió hektárt. Az őszi káposztarepce vetésterülete viszont csaknem a felére csökkent 2017 óta. A kukoricát illetően nem szabad elfelejteni, hogy tavaly rekord alacsony termés volt, és míg a hazai átlagos igény kukoricából 5 millió tonna lenne, 2022-ben összesen 2,4 millió tonna termett, vagyis a szezon végén 2,6 millió tonna hiányzott az ágazatból.

Ha nem érkezett volna be Magyarországra 1,2 millió tonna ukrán gabona, akkor a hazai állatállomány 30%-a komoly bajban lett volna

- hangsúlyozta Gregosits Balázs.

A szakember elmondta, hogy idén február közepe óta felgyorsult a gabona kiáramlása Ukrajnából, mostanra már elérte a havi 300-400 ezer tonnát. Ezzel viszont biztosra vehető, hogy meglesz az az 5 millió tonna, amire Magyarországnak szüksége van. Ukrajnából összesen mintegy 48 millió tonna árualap áramlik ki, viszonyításképpen Magyarország évi gabonatermése 16 millió tonna körül mozog. A legfrissebb adatok szerint ebből a 48 millió tonnából 25 millió tonna tengeri kiszállításokat érint, ennek fele kukorica, negyede pedig búza. Ennek pedig mind direkt, mind indirekt módon nagyon komoly befolyásoló hatása van az ágazatra és árazásokra.

Gregosits Balázs beszélt arról is, hogy Magyarországon mind a maginfláció, mind az élelmiszer-infláció nagyon magas az európai országokhoz képest. Az élelmiszerek esetében a drágulás volt, hogy elérte a 47%-ot is, bár mostanra már csökkenő tendenciák láthatóak. A kiskereskedelem volumenváltozása az élelmiszerek vonatkozásában jelentős csökkenést mutat: ennek egyrészt a pazarlás csökkenése, másrészt pedig a megemelkedett árak miatt a fogyasztás visszaesése volt az oka. Nagyon sok olyan hatás érte a gazdaságot mostanában, ami az árazást és a napi működést is befolyásolta, nagyon nehézzé téve a tervezhetőséget. Ilyen volt például a forint-euró árfolyam alakulása is, ahol nagyon komoly hullámvölgyek figyelhetőek meg, ami egy vállalatnál több százmilliós különbségeket jelenthet az alapanyag-beszerzéseknél.

A korábbi időszakban 3-4 évente voltak olyan tényezők, amelyeket válságként élt meg az ágazat, most 19 olyen körülmény is van, amire nagyon nehéz reagálni

- mondta Gregosits Balázs.

Az alapanyagárak változásait illetően mindig ki kell emelni, hogy a gabonák árai jelentősen csökkentek, ami sok gazdának problémát okoz, mivel nem értékesítették a terméküket a csúcson. Ezeknek az árfolyam-különbségeknek a hatásai abban mutatkoznak meg, hogy az ágazatban mindenki negyedéves kötésekben dolgozik. Gregosits Balázs külön vette a gabonák és a koncentrátum- és a premixalapanyagok beszerzését. Ez utóbbiaknál még rosszabb a helyzet, mint a gabonáknál, mert ezeknél tulajdonképpen nem is történt változás az árakban. Ami még mindenkit foglalkoztat, az az önköltségi árak kérdése - mondta a szakember, hozzátéve, hogy az elmúlt időszakban átalakult az előállítási költségek szerkezete: az energiaárak javára változott, vagyis csökkentek a takarmányköltségek. A Vitafort Zrt. kutatási-fejlesztési igazgatója végezetül beszélt arról is, hogy a jövőben egyértelműen fel fog értékelődni a kutatás-fejlesztés és az innovációk szerepe. A kutatások mellett a beruházások válhatnak fontossá, különösen a mesterséges intelligencia és az alternatív alapanyagok lehetséges felhasználásai terén.

Kapcsolódó cikkeink:

Címlapkép forrása: Portfolio

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. május 22. 15:32