Leáldozóban a kukoricának? Tényleg ez lehet a jövő növénye a magyar földeken?

Leáldozóban a kukoricának? Tényleg ez lehet a jövő növénye a magyar földeken?

agrarszektor.hu
A kalkulációk szerint az öt év átlagát tekintve az 52 százalékot is meghaladta a kukorica termésmennyiségének visszaesése Magyarországon, ellentétben a szója teljesítményével, melynél "mindössze" 24 százalékos termésátlag-csökkenés történt - mondta Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője a Portfolio Agrárium 2023 Konferencián Kecskeméten. Kiemelte, a szójának rendkívül jó a hő- és aszálytűrése, ami az évről évre egyre szélsőségesebb időjárás miatt is óriási előnyt jelent. Ráadásul, betartva az agrotechnológiákat, illetve minőségi vetőmag használata mellett nem igényel nitrogén műtrágyát sem, amivel a 2022-es adatok szerint 20 ezer forintot is megspórolhatna egy termelő évente. 

Kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák, FIGYELEM!

Ön is kistermelő? Vagy csak nem rég kezdett el gazdálkodni? Vagy Ön az ökológiai termelés* nyilvántartott szereplője? Most 69.900 Ft + áfa összegért vehet részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén, a Portfolio Agrárszektor 2026 konferencián Siófokon, december 2-3 között.

Kérjük, töltse ki az alábbi űrlapot, a Portfolio szakmai csapata pedig elbírálja igényét a kedvezményes jegy beváltása érdekében.Ha kitöltötte az adatlapot, mentse le és emailben küldje el a gazdalkodoikedvezmeny@portfolio.hu címre.

A 2022-es év meglehetősen rendkívüli év volt, a szélsőséges időjárás, a nagyon magas nitrogénárak, valamint a kamatkörnyezet mind rég nem látott kényszerként hatottak a mezőgazdaságban tevékenykedőkre - közölte Bene Zoltán a Portfolio Agrárium 2023 Konferencián. Kitért arra, hogy a kukorica vetésterülete Magyarországon körülbelül 1 millió hektár volt tavaly, és azt követően, hogy mennyire drámaian alacsony lett a termésmennyiség, idén várhatóan 10-30 százalékkal kisebb lesz a területe itthon. A kalkulációk szerint az öt év átlagát tekintve az 52 százalékot is meghaladta a kukorica termésmennyiségének visszaesése hazánkban, ellentétben a - 2022-ben 67 ezer hektáron vetett - szója teljesítményével, melynél 24 százalékos termésátlag csökkenéssel fele akkora termésvesztés történt. A szója teljesítménye nem csupán hazánkban múlta felül a kukoricáét, az egész régióra jellemző volt ugyanis szembetűnő aszálytűrése és a megnövekedett hőhatás tolerálása Romániában, Szlovákiában, Csehországban, Bulgáriában és Lengyelországban is meghaladta a kukoricáét. Egy amerikai tanulmány szerint a szójabab általánosságban relatív hőtűrő fajnak számít más kultúrnövényekkel szemben, a szója például 5 fokkal tovább bírja, mint a kukorica - tette hozzá a szakember.

EZ IS ÉRDEKELHET

Habár jelenleg csökkenő tendenciót mutat, de a nitrogén ára az egekbe emelkedett az utóbbi időszakban, és megjósolhatatlan, mi várható a jövőben. Ezzel kapcsolatban érdemes kiemelni, hogy Németországban az elmúlt 10 évben megtízszereződött a szója vetésterülete, és megállapították azt, hogy teljesen el lehet kerülni a nitrogén műtrágya használatát a jövőben. Magyarországon 10-ből 8-9 gazda starter nitrogént szór a szója alá. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) adatai szerint 2022-ben több mint 37 ezer forintot fordítottak nitrogénra a termelők a szójánál, ami tonnára levetítve hektáronként majdnem 20 ezer forintot jelent. Kimondható tehát, hogy betartva az agrotechnológiákat, illetve minőségi vetőmag használata mellett ez egy elhagyható költség, amivel a tavalyi év alapján 20 ezer forintot is megspórolhatnának évente a gazdák.

Aki 2022-ben szóját vetett, 74760 forntot kapott, ráadásul a szója termelési költségének hozzávetőlegesen egynegyedét fedező támogatás keretösszege 2023-tól további 22 százalékkal fog emelkedni

- hangsúlyozta Bene Zoltán.

A Portfolio Agrárium 2023 Konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Címlapkép forrása: Portfolio

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK