Erős kihívója akadt a kukoricának: ez a növény letarolhatja a magyar földeket?

Erős kihívója akadt a kukoricának: ez a növény letarolhatja a magyar földeket?

Az egyértelműen látszik, hogy a kukorica vetésterülete vissza fog esni idén Magyarországon azt követően, hogy 2022-ben az évszázados aszály miatt rekordalacsony termésmennyiség született hazánkban. Nem mondható el azonban ugyanez a szójáról, amely lényegesen jobban viselte a szélsőséges körülményeket, és egyértelműen jó alternatíva lehet a jövőben a kukorica helyett, ráadásul sokkal kisebb műtrágya- és szárítási költséggel termeszthető - tájékoztatta az Agrárszektort Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője. Kiemelte, ma, amikor minden költségelem ára az egekben van, az inputanyagokétól kezdve, az energia és az üzemanyag árán át, a szójával jelentős összegeket takaríthatnak meg a gazdák.

JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!

Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!

Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!

Az utóbbi hónapokban jól láthatóan elkezdtek csökkeni a terményárak a gabonapiacon, hiszen míg a malmi búza ára korábban elérte a 125-130 ezer forintot, a javító minőségért pedig akár 140 ezer forintot is elkértek tonnánként, jelenleg 90 ezer forint környékén mozognak az árak - tudta meg az Agrárszektor Bene Zoltántól. A kukorica a tavalyi év nagy vesztese volt, az országos 4,3 tonnás termésátlagnak is köszönhetően nem igazán volt jellemző kereskedési volumen, de a termény ára a tonnánként 130 ezer forintról, ma már 100 ezer forint alá csökkent.  Mindezekkel szemben, a szója ára a betakarításkor jellemző 250 ezer forint körüli tonnánkénti árról mindössze 190-200 ezer forintra csökkent, tehát kevésbé volt volatilis, továbbra is magasabb szinten áll - közölte a szakértő.

Bene Zoltán szerint a jövőben a termelőknek érdemes lesz az alapján meghatározniuk, hogy mely növényt termesztik, hogy mekkora az inputanyag-szükséglet költsége, és az energiaigény kitettsége, a fajválasztás mellett pedig egyre nagyobb hangsúlyt kell majd fektetni a megfelelő fajtaválasztára is. Kiemelte, mára tervezhetetlenebbé vált a növénytermesztés, illetve a vele járó költségek. Minél nagyobb az adott növény inputanyag- és energiaigénye - műtrágyaköltségek, szárítási költségek, logisztikai kiadások - annál nagyobb a bizonytalanság mértéke is. Mint mondta, az már most egyértelműen látszik, hogy a kukorica vetésterülete vissza fog esni Magyarországon, ennek mértékét azonban még nem lehet tudni.  2022-ben rekordalacsony kukoricatermés lett hazánkban, az évszázadásos aszály óriási pusztítást végzett a földeken, a kalkulációk szerint az öt év átlagát tekintve az 50 százalékot is meghaladta a termésmennyiség visszaesése. Ellentétben a szója teljesítményével, melynél 24 százalékos termésátlag csökkenéssel fele akkora termésvesztés történt. A szója teljesítménye nem csupán hazánkban múlta felül a kukoricáét, az egész régióra jellemző volt ugyanis szembetűnő alkalmazkodó képessége, aszálytűrés és a megnövekedett hőhatás tolerálásának tekintetében Romániában, Szlovákiában, Csehországban, Bulgáriában és Lengyelországban is meghaladta a kukoricáét.

A szakember úgy látja, hogy jó alternatíva lehet majd a jövőben a szója, ami a brutális szárazság és hőhullámok ellenére is sokkal jobban teljesített 2022-ben, ami fontos, hiszen az éghajlatváltozás egyre nagyobb hatással bír a termelési környezetünkre, és a szélsőséges időjárási körülmények gyakorisága  várhatóan csak szaporodni fog. A szója mellett szólhat még az a tény is, hogy egy nagyon takarékos növényről van szó, ugyanis lényegesen kisebb műtrágyaköltséggel termeszthető.

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) adatai alapján Magyarországon 2022-ben az összműtrágyaköltség szója esetében hivatalosan 83 ezer forint, míg a kukoricánál 101 ezer forint volt. A szójánál ebből az összegből 37 ezer forint N műtrágyára lett költve, ami az összműtrágyaköltségének több mint a 40 százalékát teszi ki, ugyanakkor minőségi vetőmaghasználattal és termesztéstechnológiai fegyelemmel mindez megtakarítható. Ezt gyakorlati tapasztalatok is alátámasztják, ugyanis Ausztriában és Németországban alapvetően N-pótlás nélkül termesztik a szóját, méghozzá eredményesen

- közölte az Agrárszektorral Bene Zoltán. Hozzátette, egy másik nagyon fontos költségelem a szárítási költség, ami a kukoricánál az AKI adatai alapján 2022-ben megközelítette a 80 ezer forintot hektárra vetítve, a szójánál azonban alig haladta meg a 15 ezer forintot. Ráadásul, ha a gazdák szuperkorai vagy korai fajtát vetnek, azaz tripla vagy dupla nullás éréscsoporttal rendelkező genetikák közül választanak, nagy valószínűséggel még ezt a csekély szárítási költséget is el tudják kerülni. 

Egyre nagyobb az időjárás és egyéb körülmények okozta bizonytalanság az agráriumban, így habár véleményem szerint a támogatás nem lehet célja a fajtaválasztásnak, manapság biztos pontot jelent, hiszen így minimális feltételek teljesítése mellett biztos bevételhez jut a gazda. A szója esetén ez azt jelenti, hogy amennyiben minősített vetőmagot használ a termelő, tud igazolni legalább egy tonna termést, és gazdálkodási naplót vezet, az előző évi termés után ismereteim szerint 74 760 forintot kap kézhez. Emellett azt is fontos kiemelni, hogy a szója termelési költségének hozzávetőlegesen egynegyedét fedező támogatás keretösszege 2023-tól további 22 százalékkal fog emelkedni.

Magyarországon indokolatlanul alacsony a szója vetésterülete, tavaly 67 ezer hektáron termesztették a növényt itthon, pedig a szomszédos Ausztriában egyharmadnyi szántóterületen vetettek majdnem 40 százalékkal többet belőle. Hazánk mindössze 14 százalékban önellátó szójából, a fennmaradó mennyiség a tengerentúlról kerül be, az itthon megtermesztett szója pedig jellemzően Ausztriában és Németországban talál gazdára. Ha az egész Európai Uniót nézzük, csupán 5 százalékos önellátásról beszélhetünk a szójánál, pedig az itt megtermelt áru nagy része az unióban marad, mégsem tudjuk csak ebből fedezni a szükségleteket. Van még hova fejlődni, de talán az egyre szélsőségesebb időjárási körülmények, valamint a megnövekedett költségek miatt nagyobb figyelem hárul majd a szójára a jövőben.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?
Hello vidék  |  2024. május 20. 14:06