Kemény időszak vár a magyar állattartókra: nincs mese, erre fel kell készülni

Kemény időszak vár a magyar állattartókra: nincs mese, erre fel kell készülni

agrarszektor.hu
Bárki bármit mondjon, a magyar állattartókat és a takarmányágazatot ténylegesen megmentette a tavaly ősszel és télen az országba beérkező ukrán gabona - hangzott el a Portfolio Agrárium 2023 konferencián. A szakemberek emellett beszéltek arról is, hogy az európai sertéshús egyre kevésbé tud kijutni a távol-keleti exportpiacokra, a tavalyi évben megtapasztalt történelmi jellegű aszály pedig komoly kihívás elé állította az állattenyésztőket. A beszélgetésen emellett szó esett az állategészségügyi aktualitásokról is, valamint arról, hogy milyen folyamatokra lehet számítani a jövőben az állattartás és a takarmányozás területén.

JÖN AZ AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!

Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!

Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!

Pásztor Szabolcs, az országos főállatorvos elmondta, hogy 2022. november 3-án kezdődött az a madárinfluenza-járvány hazánkban, ami még most is tart. Eddig összesen 118 eset volt, az utolsók Békés és Bács-Kiskun vármegyékben, és összesen 1,8 millió állatot kellett leölni. A szakember szerint ez a szám még úgy is meglehetősen magasnak tekinthető, hogy a vírus évről évre felüti a fejét az országban. A madárinfluenza járványügyi szempontból a legjelentősebb aktualitás, ami nemcsak Magyarországon okoz komoly problémákat és jelentős károkat, hanem egész Európából érkeznek hírek az általa okozott pusztításról. Pásztor Szabolcs emellett beszámolt a másik kiemelt betegség, az afrikai sertéspestis aktuális helyzetéről is. Mint mondta, 2021 óta a fertőzött terület nagysága nem nőtt hazánkban, tehát most már azt lehet mondani, hogy sikerült megállítani a vírus terjedését. Magyarország pedig már kezdeményezte is az Európai Bizottságnál a fertőzött terület csökkentését. A vakcinázás kérdését illetően az országos főállatorvos elmondta, hogy ezen a téren komoly munka indult el az Európai Unión és hazánkon belül is, és már vannak is kísérletek ezen a téren. Bár állategészségügyi szempontból kívánatos lenne, kereskedelmi korlátozó tényezők akadályozzák ennek a bevezetését és elterjedését: az ázsiai exportpiacok nem fogadják el a vakcinázást. Ha egy ország vakcinázni kezd, az ázsiai országok azonnal leállítják az onnan érkező árut, és tiltólistára teszik az adott országot.

Pásztor Szabolcs, országos főállatorvos, Agrárminisztérium
Pásztor Szabolcs, országos főállatorvos, Agrárminisztérium

Sok a kérdőjel a húspiacok körül

Nagy Tibor, a Bonafarm Mezőgazdaság integrációs és stratégiai igazgatója elmondta, hogy a sertéspestis európai megjelenésével megtorpant a sertéshús exportja, és mivel az ázsiai exportpiacok bezárultak, jelentős mennyiségű áru ragadt Európában, ami az árak csökkenését vonta maga után. A szakember beszélt arról is, hogy elmúlt időszakban csökkenés volt megfigyelhető a sertéshús fogyasztásában, ami pedig a termelés csökkenésével is járt. Ez Magyarországon 5% körüli mértékű lehet, de Nagy Tibor elmondta, hogy a Bonafarm Csoportnál ők nem tervezik a termelés csökkentését. Az integrációs és stratégiai igazgató a várható trendek kapcsán elmondta, hogy a mostani 700 forint körüli felvásárlási ár az év második felében kevésbé lesz tartható, ráadásul amíg a tengerentúli termelés egyre erősödik, az európai áru egyre kevésbé tud kijutni a kontinensről.

Nagy Tibor, a Bonafarm Mezőgazdaság integrációs és stratégiai igazgatója
Nagy Tibor, a Bonafarm Mezőgazdaság integrációs és stratégiai igazgatója

Gregosits Balázs, a Vitafort Zrt. K+F igazgatója egyetértett azzal a meglátással, hogy az exportnál egy csökkenő tendencia várható. Ez azonban nem jelenti azt, hogy le kell állni a fejlesztéssel és az új piacok keresésével. A Vitafortnak több évtizedre visszanyúló külföldi tapasztalatai vannak, valamint a premix- és koncentrátum értékesítés kapcsán közel-keleti kapcsolatai is. A szakember elmondta, hogy a vállalat a legutóbbi üzemberuházásával - ami egy kormánydöntés következtében jött létre, külügyi vonalon - az exportképességüket szeretnék fejleszteni. Gregosits Balázs beszélt arról is, hogy a cégnél közös vegyesvállalatot hoztak létre Pakisztánban, de több afrikai országban is jelen vannak.

Gregosits Balázs, a Vitafort Zrt. K+F igazgatója
Gregosits Balázs, a Vitafort Zrt. K+F igazgatója

Mi várható a szójatermesztés terén?

Soha ennyi érv nem szólt még a szójatermesztés mellett, mint most - jelentette ki Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője. A szakember szerint egyértelműen növekedés várható a termesztésben, de hogy ez tartós lesz-e, azt még nem lehet tudni. Bene Zoltán rámutatott, hogy minél tovább maradnak magasak az energiaárak, annál nagyobb lesz a szója előnye, ráadásul az időjárási szélsőségek is ennek a növénynek a pozícióját erősítik. A Karintia Kft. cégvezetője kiemelte, hogy a tavalyi év során a történelmi aszály során a kukoricatermés 51%-kal lett kevesebb, mint szokott, a napraforgó pedig 35%-kal, és mindenki azt mondta, hogy ez milyen jó eredmény. Ehhez képest a szójatermés csak 24%-kal lett kevesebb. Bene Zoltán szerint éppen ezért óriási lehetőségek vannak a szójában, és most kell beszállni jelentősebb mértékben a termelésébe, amíg még nem teszik meg ezt mások. A szakember szerint Ausztriában már évek óta tart a szója termőterületének a növekedése. A hazaihoz képest harmad akkora szántóterülettel rendelkeznek az Osztrákok, a szója vetésterülete mégis közel 30%-al nagyobb, erre jó lesz odafigyelni.

Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője
Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője

Az ukrán gabona megmentette a magyar állattartókat

Bár az ukrán gabonaimportról rengeteget rosszat lehet hallani, Varga Ákos, az UBM csoport igazgatósági elnöke szerint helyén kell kezelni a dolgot. Ha ez a gabonamennyiség nem jött volna be Magyarországra, akkor a hazai állattartó ágazat komoly bajba került volna tavaly. Ahogy a szakember fogalmazott, az ukrán kukorica ténylegesen megmentette a takarmányágazatot, különösen az ország keleti részében, amit a legkeményebben sújtott az aszály. Ami pedig az országba érkezett gabonatételek szennyezettségét illeti, Varga Ákos szerint a tavaly ősszel-télen érkezett mennyiségek még a 2021-es termésből származtak, amelyek teljesen toxinmentesek voltak. Az UBM csoport igazgatósági elnöke beszélt arról is, hogy most már nem is jönnek új kukoricatételek, mivel a magyar olcsóbb lett náluk. Az idei évet illetően Varga Ákos úgy fogalmazott, hogy most még minden szép és biztató, de ebből még bármi lehet. A következő 10-30 évben a hazai időjárásra valószínűleg a meleg, csapadékos telek, a száraz tavaszok és a forró, száraz nyarak lesznek a jellemzőek, ez pedig a növénytermesztési ágazatban komoly változásokat hozhat, különösen a kukoricatermesztés kapcsán. Kérdés azonban az, hogy mi veheti át ennek a helyét? Varga Ákos ugyanakkor rámutatott, hogy az őszi kalászosok helyzete valószínűleg nem fog változni, ha kapnak 2-3 nagyobb esőt, akkor ezek a kultúrák a jövőben is rendben lesznek. A nagyon száraz tavaszok azonban ezeknél is problémát okozhatnak. A szakember beszélt arról is, hogy az ukrán import miatt rengeteg kukorica ragadt benn a hazai tárolókban, és sokan nem adják el a készleteiket, mert arra várnak, hogy történjen valami, és elkezdjenek felfelé menni az árak. Varga Ákos szerint aki Magyarországon jelenleg takarmánygyártással foglalkozik, és készleteket akar vásárolni, az most még inkább várjon, és ne kezdjen még el készleteket felhalmozni. A szakember ugyanis biztos benne, hogy a következő 6 hónapban történni fog valami, ami meg fogja mozgatni a piacokat. És ha ez a kukoricánál fog történni, akkor az vinni fogja magával a kalászosok árát is!

Varga Ákos, az UBM csoport igazgatósági elnöke
Varga Ákos, az UBM csoport igazgatósági elnöke

Gregosits Balázs felidézte, hogy a tavaly a hazai állatállomány mintegy 30%-ának a helyzete volt kérdéses, amikor elkezdtek beérkezni az ukrán készletek az országba. A szakember emellett rámutatott, hogy az elmúlt évtizedekben már volt egy nagy aflatoxin-fertőzés, amikor a készletek 60-70%-a érintett volt. Ukrajna esetében egyébként nem is annyira az aflatoxintól kell tartani, inkább a fuzárium szempontjából lehetnek problémásak a tételek. A Vitafort Zrt. K+F igazgatója emlékeztetett, hogy a takarmánygyártók számára a 2016-os év volt még jelentős, a rossz értelemben véve, ugyanis ekkor egy, a premix-előállítás szempontjából jelentős üzemben robbanás volt, aminek a hatására a korábban 12 euróba kerülő A-vitamin felugrott 150 euróra, 1-2 év múlva pedig leszállt 80 euróra. Most, jó pár évvel később ismét 20 euró körül van.

Hogyan lehetne erősíteni a magyar sertéságazatot?

Magyarországon mostanra a kocaállomány 148 ezer egyed alá esett, ami szintén a sertéságazat pozícióját gyengíti. Nagy Tibor szerint hosszú távon az egy működő stratégia lehetne, ha az országban csak a kocaoldalt erősítenék, és ilyen jellegű új telepeket létesítenének. Ezzel ugyanis nem kellene amiatt aggódni, hogy az új malacokkal behozott PRRS megfertőzi a hazai sertéstelepeket. A szakember beszélt arról is, hogy a Bonafarm Csoport a saját telephelyein 13 ezer kocás állománnyal rendelkezik, az integrációs partnereiknél pedig további 11 ezer koca van. Nagy Tibor arra is felhívta a figyelmet, hogy egyre messzebb van a 10 évvel ezelőtti cél, hogy 6 millió sertés legyen az országban. A szakember emellett kifejtette, hogy jelenleg már csak 1,2 millió sertésvágás van Magyarországon évente, ennél viszont nem kellene lejjebb menni. Nagy Tibor abban látja a problémát, hogy kocatermelés nem önköltség-alapú, hanem piaci alapú. Mint fogalmazott, a szektor koncentrációja lassan eléri azt a szintet, hogy csak a nagyobb telepeken lesz kocatermelés. Ami 10 éve még általánosan elfogadott volt, a 250 kocás telep, az most már nem elég, minimum 800-1000 koca kell ahhoz, hogy ne legyen veszteséges az előállítás.

A Portfolio Agrárium 2023 Konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Fotók: Portfolio

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. május 21. 16:03