Kemény drágulás jöhet Magyarországon, ha marad az ukrán importtilalom

Kemény drágulás jöhet Magyarországon, ha marad az ukrán importtilalom

agrarszektor.hu
A gabonatermelők üdvözlik, a kereskedők és a feldolgozók szerint viszont kárt okoz a magyar gazdaságnak az ukrán gabonaimport tiltása. A lépés legnagyobb vesztesei a magyar állattartók lehetnek. A szakértők szerint az intézkedés következtében várhatóan drágább lesz a kukorica is.

Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!

A Portfolio Csoport az idén 12. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A december 4-5-i kétnapos rendezvényen immár 10. alkalommal adjuk át 9 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.

Nevezzen szeptember 15-ig!

Amikor tavaly ősszel megindultak a gabonaszállítmányok Ukrajnából, az óriási segítséget jelentett a magyar feldolgozóknak és állattartóknak. A nagy felhasználók, mindenekelőtt az etanol-, illetve izocukorgyártók, mint például a szabadegyházi Hungrana Kft., a dunaföldvári Pannonia Bio Zrt. vagy a Tiszapüspökiben működő, kukoricafeldolgozó Kall Ingredients Kft. is alaposan bevásároltak az ukrán kukoricából - írta meg a 24.hu. A 2022-es aszály miatt az emberemlékezet óta nem látott gyenge kukoricatermés a hazai igényeket sem fedezte, és akkor még arról volt szó, hogy 2-3 millió tonna hiányzik a belföldi ellátáshoz, így a hazainál 10-20%-kal olcsóbb, jó minőségű ukrán kukorica megmenti a magyar mezőgazdaságot. Az Agrárszektor tavaszi Agrárium 2023-as konferencián a szakértők arról beszéltek, hogy az ukrán gabona nélkül a magyar állatállomány 30%-a komoly bajban lett volna.

Azóta azonban nagyot változott a helyzet. Nagy István agrárminiszter már nem megmentésről beszél, éppen ellenkezőleg: a magyar gazdák védelmében bejelentette, hogy Magyarország átmenetileg megtiltja az ukrán gabona behozatalát, bár az országon átvezető szállításokat nem állították le. Az intézkedést indoklása az volt, hogy a beáramló ukrán gabona letörte az árakat egész Kelet-Európában, kompenzációt, illetve a helyzet kezelését kérik hosszabb távon is az Európai Bizottságtól. A tilalom betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felügyelik.

Ha a búzára nem is, de az ukrán kukoricára nagy szükség lenne itthon

Raskó György egykori agrárállamtitkár, agrárközgazdász szerint az agrárminiszter által bejelentett korlátozás csupán belpolitikai intézkedés, amely szerinte kifejezetten a zúgolódó gazdáknak szól. Raskó György úgy vélte, az intézkedés  a kedélyek hűtésére jó, a magyar agrárkormányzatnak pedig kapóra jött, hogy csatlakozhatott a lengyelek korlátozó intézkedéséhez. A búza esetében a szakember szerint jelentéktelen tételről, a magyar felhasználás 5%-áról sincs szó. Raskó György szerint rosszul spekuláltak azok a gazdák, akik tavaly jobb árra várva nem adták el a terményüket, később pedig az ukrán gabonaimport miatt beszorult a búza a magtárukba.

Tavaly, betakarítás után az egekbe mentek a világpiaci árak, a búzát például tonnánként 150 ezer forint közeli áron is lehetett exportálni, ehhez képest most belföldön 75 ezer forint körül mozog az ára. Aki a csúcs közelében eladta a saját terményét, és azután vett olcsóbb ukrán gabonát, hogy azzal etesse az állatait, nagyon jól járt. De ez az út mindenki előtt nyitva állt - értetlenkedik az újabb állami beavatkozás miatt Raskó György. A szakember az Agrárszektor kérdésére elmondta, hogy a következő időszakban nem lesz hiány, és akkor sem fognak felfelé mozogni az árak, ha egy kilónyi búzát se hoznak be az országba június 30-ig. Két hónap múlva kezdődik az árpa aratása, három hónap múlva pedig már a búza betakarítása is a vége felé fog járni, és kiváló termés ígérkezik. Ez azt jelenti, hogy alacsonyak a határidős árak, mivel mások is látják a friss fejleményeket és az állományok alakulását.

A kukoricával egészen más a helyzet. Az összes hazai nagyobb takarmánygyártó ukrán kukoricát kever, nekik nagy szükségük lenne továbbra is az olcsó és jó minőségű terményre. Az állattenyésztőknek ugyancsak jó volt az ukrán kukorica, nemcsak azért, mert olcsóbb, hanem azért is, mert a hazait nem tudják feletetni, a betakarítás környéki esők miatt az nagyrészt aflatoxinos lett. Aki ma Magyarországon állattenyésztő, és nem rendelkezik elegendő takarmánnyal, az már nem fog tudni az olcsó ukrán kukoricára támaszkodni, máshonnan kell beszereznie ezt az alapanyagot. Márpedig tavaly valamennyi európai országban gyenge volt a termés, így onnan jóval drágábban lehet takarmány-alapanyagot vásárolni - fejtette ki Raskó György az Agrárszektornak.

EZ IS ÉRDEKELHET

A Gabonaszövetség sem ért egyet az importtilalommal

A Magyar Gabonaszövetség számszerűsítette a probléma mértékét. Adataik szerint tavaly 2,8 millió tonna kukorica termett, és összesen legalább 1,9 millió tonna importra volna szükség a betakarításig. Október 1-jétől április közepéig 1,2 millió tonna kukorica érkezett Ukrajnából, vagyis az importstop miatt 700 ezer tonnát kellene más forrásokból beszerezni. A gabona- és olajosmag-kereskedők, valamint -feldolgozók érdekképviselete közleményében jelezte, hogy nem támogatnak semmilyen piackorlátozó intézkedést, így ellenzi az ukrán import tiltását is, mert ezzel

elveszítjük a hozzánk legközelebb eső és ezért a számunkra leggazdaságosabban elérhető alapanyagforrást. Az ukrán áru kizárásával piaci zavar keletkezik, aminek a kárvallottjai végső soron a magyar fogyasztók lesznek.

A Gabonaszövetség szerint a piaci folyamatokba történő közvetlen beavatkozás helyett a piacra kell bízni az árualapok mozgásának szabályozását. Példaként a búza exportkorlátozását említették, amit utólag úgy értékelnek, hogy „abszolút negatív hatással volt a piacra, miközben semmilyen pozitív hozadéka nem volt”. A háború kitörése után, az árualapok védelmében hozott gabonaexport-korlátozásra utaltak, ami egy időre felborította a piacot, holott állami készletvásárlással is megoldhatták volna a helyzetet. A szövetség az Ukrajnából érkező gabona és olajos mag importtilalmával sem ért egyet. Ez az intézkedés komoly nehézségeket fog okozni a magyarországi takarmánygyártók és ipari feldolgozók számára, aminek hatása lesz az állattartókra és a fogyasztókra is.

Mit tett az ukrán import a magyar növénytermesztési ágazattal?

Teljesen másképp látja a helyzetet Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkár-helyettese, aki szerint rendkívül komoly problémát okozott az ukrán árubehozatal. A néhány héttel ezelőtti becslés alapján összesen 2-2,5 millió tonna terményről lehet szó, ebből 1,5 millió tonna a kukorica, a többi napraforgó és búza, de jött be növényolaj, liszt, baromfihús, tojás és méz is. Az a baj ezekkel, hogy messze a piaci ár alatt érkeztek, így a magyar és a kelet-európai árakat leverték. A magyar gabonaárak mindig a párizsi tőzsdéhez igazodtak, a tavalyi csúcsidőszakban is, amikor tonnánként 400 euró körül kereskedtek a tőzsdén a búzával, azóta azonban teljesen elszakadtunk a világpiaci ártól, most 260-270 eurón kereskednek Párizsban, itthon viszont 200 euró alá zuhant be az ár - szemléltette, mit jelent a búzapiacon az ukrán árudömping. Máhr András úgy véli, drámai a helyzet, ilyen körülmények között a teljes magyar növénytermesztés veszteségessé vált.

Úgy kalkulál, hogy egy hektár búza, illetve kukorica önköltsége 450-650 ezer forint, ennek alapján búzából 6,5-7 tonnánál futna ki nullára a termelés, ehhez képest a valóságos hozam 4,5-5 tonna körül mozog. Most az agrárszakemberek azt jelzik előre, hogy az áprilisban hullott jelentős csapadék nyomán a búza jól bokrosodott, ha extrém idő, forróság nem jön a betakarításig, akkor van esély a 6 tonnás termésre, de akkor sem lenne belőle nyereség. Kukoricából 9 tonna kellene a nullszaldóhoz, ehhez képest a 7 tonna körüli termés reális. Ha minden így marad, akkor a növénytermesztés totál veszteség - utalt Máhr András arra, hogy az EU-nak kezdeni kell valamit az ukrán mezőgazdasági termékek okozta sokkal.

Vagy az Európai Bizottságnak vagy a magyar államnak kompenzálnia kell a gazdákat, hiszen rajtuk kívül álló okok miatt állt elő ez a rendkívüli piaci helyzet, és ezt nem lehet a mezőgazdaságra terhelni

- vélte Máhr András.

A főtitkárhelyettes üdvözli az import korlátozását, szerinte „nem igazán volt más lehetőség”. Emlékeztetett: 3 millió hektáron termelnek Magyarországon gabonát és olajos magvakat, vagyis a magyar mezőgazdaság alapja rendült meg.

Más kérdés, hogy akár kötelezettségszegési eljárás is lehet a vége az importkorlátozásnak, hiszen az EU-ban a kereskedelempolitika közös, a kvótákat, vámokat, így az importtilalmat is az unió állapíthatja meg, nem pedig az egyes tagállamok. Ugyanakkor, úgy véli, dömpingárakat még a háborús helyzetben sem szabad alkalmazni, normális kompenzáció kell mellé. A közös agrárpolitika célja a stabil piac kialakítása, és ez most megborult, az Európai Bizottságnak tehát választ kell találnia a helyzetre - tette hozzá.

A termelői érdekképviselet tehát beavatkozást követel, a Gabonaszövetség és Raskó György viszont úgy vélik, a piaci folyamatokat nem szabad felrúgni, mert az mindig visszaüt. Ugyanakkor igaz, hogy a hazainál olcsóbb gabonán jól kerestek azok a takarmánykeverők, amelyek nem adták tovább az árelőnyt a vevőiknek, azaz az állattartóknak. Így a hús ára sem igazodhatott lefelé az olcsóbb takarmányhoz, vagyis könnyen előfordulhat, hogy a boltokban vásárló fogyasztó semmit sem érzett az olcsó ukrán import áldásaiból.

A rossz hír az, hogy a búzával is hasonló a helyzet: a kenyér árának a töredékét teszi ki a hozzá felhasznált búza. Az ezerforintos, kilós fehér kenyérben legfeljebb 10% a liszt ára (70 deka búzaliszt kell a kilós veknihez, ezt pedig durván 1 kiló búzából nyerik). A tonnánként 130 ezres búza idején 13% volt az aránya, a mostani, 75 forintos búzánál már annyi sem. A Pékszövetség szerint azonban az egyéb költségek miatt nem várható a kenyér árának csökkenése a közeljövőben.

EZ IS ÉRDEKELHET
Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Új termék a Hungrana portfolióban (x)

Hazánk egyik legnagyobb kukoricafeldolgozó vállalata az elmúlt időszakban is előre tekintett, a fejlesztések eredményeképpen új termékkel bővíti portfolióját.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Sustainable World 2024
Egy konferencia a jövő vállalatainak
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
Ingyenes KKV rendezvény Herceghalmon
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. június 13. 13:31