Komoly csapást kapott a magyar mezőgazdaság: vajon kiheverjük valaha is?
A 2022-es történelmi aszály mellett a háború, az új uniós költségvetési ciklus és az ukrán import is nehezítette 2023-ban a magyar termelők helyzetét.
A 2022-es történelmi aszály mellett a háború, az új uniós költségvetési ciklus és az ukrán import is nehezítette 2023-ban a magyar termelők helyzetét.
Az aszály mellett a szomszédban dúló háborúval, az új uniós költségvetési ciklussal és az ukrán importtal is foglalkozni kellett.
Egyre komolyabb kihívásokat okoznak a magyar termelőknek az európai unió rendelkezések és stratégiák.
Jelenleg Magyarországon azt látni, hogy a digitalizáció fejlettsége se a KKV ipari, se pedig a KKV agrárszektorban nem tart ott, ahol kellene.
13 millió tonnával csökkent Európa takarmány-előállítása 2021 és 2022 vonatkozásában.
A jövő mezőgazdaságában egyre nagyobb szerepe lesz a különféle monitoring megoldásoknak.
A napenergia még jobban felértékelődhet az agráriumban, ráadásul a földterületek kettős célú hasznosításával diverzifikált árbevételre lehet szert tenni.
Elképesztően fontos és szükséges a versenyképesség növelése az élelmiszeriparban Magyarországon, hatalmas szerepet kaphat a digitalizáció.
Komoly átalakulásokat hozhat az orosz-ukrán háború, és annak kimenetele az európai takarmánygyártásban és hústermelésben.
Ha elegendő élelemmel akarjuk ellátni a folyamatosan növekvő emberiséget, fokoznunk kell a mezőgazdasági termelés intenzivitását.
Az öt év átlagát tekintve az 52 százalékot is meghaladta a kukorica termésmennyiségének visszaesése Magyarországon.
Modernizáció és robotizáció nélkül a magyar élelmiszeripar nem tud versenyképes lenni.
Megtorpantak a műtrágyavásárlások a magyar piacon, de ennek még komoly következményei lehetnek később.
Több változásra is lehet számítani a földeladások és más, földekkel kapcsolatos ügyekkel kapcsolatban.
A magyar mezőgazdaság túlgépesített, de még nem használjuk ki kellőképpen a gépek adottságait.
Kihívásokkal teli időszak előtt áll az állattartás és takarmányágazat Magyarországon, de azért vannak biztató fejlemények is.
Sok mindenre oda kell figyelnie annak, aki földet venne vagy éppen eladna Magyarországon.
Nagyon komoly probléma lehet azoknál a cégeknél, akik eddig nem árazták be a termékeiket.
A toxinos kukorica óriási gondot jelenthet az egész ágazatnak, csak közösen lehet megoldani a problémát.
A szakértők szerint a következő időszakban várhatóan szigorodni fognak a hitelhez jutás feltételei az agrárfinanszírozásban.

Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.