Az élelmiszeripar stratégiai ágazat Magyarországon, közel 4.000 élelmiszeripari vállalkozás működik hazánkban, 4.500 milliárd forint árbevétel jelenik meg a szektorban, az üzemi eredmény pedig több mint 240 milliárd forint - tájékoztatott a szakember előadásában. Kiemelte, nagyon fontos a lakosság megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerrel való ellátása, vagyis az ellátás biztonsága, valamint az ágazat hatékonyságának, versenyképességének, vagyis az exportnak a növelése. Hangsúlyozta, a hazai alapanyag arányát 80%-ra kellene növelni a kiskereskedelemben és a közétkeztetésben, emellett cél a rövid ellátási lánc (REL) kialakítása, fejlesztése ezen a két területen.

Szükség van a minőségi paraméterek egységesítésére, és a beszállítói rendszer kidolgozására, ezekhez pedig ismerni kell az ellátási lánc egyes folyamatait, úgy mint az alapanyag, a feldolgozás, illetve a logisztika-kereskedelem. Mindezek alapja az információ, valamint az adatok vertikális és horizontális összekapcsolása.

Élelmiszer ellátási-lánc digitalizáció

Három fő területről beszélünk: alapanyagellátás, élelmiszerfeldolgozás és értékesítés. A fogyasztónak az eredettel és a minőséggel kell információt nyújtani, amiben segíthet a digitalizáció, amihez adatok gyűjtésére, azok feldolgozására és értékelésére van szükség - tudatta Friedrich László.

Élelmiszerellátás-biztonság

A termelésbiztonság alappillére az alapanyag mennyisége és minősége, valamint az energia, a humánerőforrás és az infrastruktúra biztosítása. Az értékesítés biztonságának biztosításához elengedhetetlen az élelmiszer árualap, valamint a fogyasztói igény ismerete ahhoz, hogy információt tudjunk eljuttatni az élelmiszerről az embereknek. Mindezek mellett az élelmsizerellátás-biztonsághoz szorosan hozzátartozik az élelmiszerlogisztika is, vagyis a raktározás, a raktárméret, a szállítási kapacitás, és az útvonalterv optimálása - közölte a tanszékvezető.

A szakember beszélt arról, mennyire fontos és szükséges a versenyképesség növelése a hazai élelmiszeriparban. Egyik fontos kérdés, hogy a hozzáadott értéket hogyan tudjuk növelni, ezt itthon kell megteremteni, és nem behozni külföldről. A bérek megemelkedése miatt kiemelt szerepe van az automatizálásnak és a robotizálásnak is, valamint annak, hogy a cégek növeljék az exportot.

Mindennek az alapja a hatékony és fenntartható élelmiszeripar, amihez fel kell használnunk azt a rengeteg adatot, ami keletkezik, ebben azonban egyelőre nem állunk túl jól. Nagyobb figyelmet kellene fordítani tehát az adatalapú döntésre. 

De mit is jelent a digitalizáció a termelésben? Ahhoz, hogy senkinek az érdeke ne sérüljön, fontos az adatrendszerek összekapcsolhatósága, az interoperabilitás megteremtése, a termelési folyamatok monitorozása modern digitális adatgyűjtési rendszerekkel, a méréstechnikai és automatizálási rendszerek kialakítása, valamint a döntéstámogató rendszerek kiépítése mesterséges intelligencia alkalmazásával. A szakember szerint szükség van a fogyasztói, kereskedelmi igények pontosabb felmérésére, az energiagazdálkodás, illetve az ellátásilánc hulladék-, víz- és szennyvízgazdálkodás digitális feltételrendszerének fejlesztésére. Elmondta, a képzések területén is lenne teendő, a digitális készségek és kompetenciák, valamint az élelmiszeripari felsőoktatás fejlesztésére is nagyobb hangsúlyt kellene fektetni.

A Portfolio Agrárium 2023 Konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Címlapkép forrása: Portfolio